Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
221 A mondott átmeneti s mai napon tartott közgyűlésünkben egyhangúlag elfogadott intézkedéseket tartalmazó bizottmányi jegyzőkönyvet, mely az érdeklett három város egyenlő számú kiküldötteinek egyértelmű hozzájárulásával állapíttatott meg, •/• alatt jelen tiszteletteljes felterjesztésünkhöz csatolva, felkérjük a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy az abban foglalt s itt előadott indokainkat kegyesen figyelembe venni s a jegyzőkönyvben kifejtett kívánalmaink értelmében a fővárosi törvényjavaslat 7., 82., 83. és 84. §-ait módosítani méltóztassék. Pesten, 1872. évi január 24-én tartott városhatósági közgyűlésből. Kívül: A mélyen tisztelt országos képviselőházhoz. Pesten. Felterjesztése és illetőleg kérelme szab. kir. Pestváros hatósági közgyűlésének 1872. évi január 24-éről a fővárosi törvényjavaslat 7., 82., 83. és 84. §-ai módosítása tárgyában. (Pestvárosi levéltár: XI—65/1868.) 66. 1872. január. Pesti polgárok kérvénye a képviselőházhoz a fővárosi törvényjavaslat módosítása tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház! Ha van törvény, mely az ország általános érdekein kívül helybeli érdekeinkkel legközelebbi és lényeges összeköttetésben áll, úgy azon törvényjavaslat az, mely a fővárosok rendezésére vonatkozólag a belügyminiszter úr által ezen mélyen tisztelt ház elébe lett terjesztve. És ezért legyen szabad nekünk is, mint Pest városa polgárainak, azok után, mik a már közgyűlésünk által benyújtott és a mélyen tisztelt ház határozatánál fogva kinyomatni rendelt feliratban foglaltatnak, némelyekben eltérő — a főpontokra nézve teljesen megegyező — nézeteinknek, ezen legalázatosabb kérvény alakjában kifejezést adunk, meggyőződve, hogy miután mi vagyunk legközelebb érdekelve és mi fogjuk érezni közvetlenül a hozandó törvénynek úgy áldását, mint terhét, nyilatkoznunk nemcsak nem vétek, sőt kötelesség is. Tudjuk mi azt, hogy ezen nyilatkozatunknak nem lehet tulajdonítanunk irányadó súlyt, mint véleménynek a szempontok szerinti különfélesége a tárgyakat különféle oldalról szokta feltüntetni; a mi szempontunk pedig saját helyi viszonyaink által van korlátozva; de megvagyunk győződve arról is, hogy a törvény üdvös hatást csak akkor gyakorolhat, ha azoknak megnyugvásával találkozik, kikre nézve közvetlenül kötelező erővel bír; kötelesség tehát mint
