Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

186 három külön költségelőirányzata is; melynek létezése mellett egyesített várost és annak egységes kormányzatát nem hogy lehetőnek, hanem merőben kép­telenségnek tartjuk. Ha tehát a jelölt akadályok valóban léteznek, — mit el nem ismerni nem lehet, — mindenek felett első szükség azoknak a tényleges egyesítés előtt, úgy közigazgatási, mint vagyoni tekintetben megoldatni. Ügy vagyunk meggyőződve, hogy a két város egyesítésének kérdése a rerfdezés kérdéstől alapjában különbözik és pedig két főtekintetnél fogva, úgymint: 1. A rendezési kérdés megoldása körül főleg a közigazgatás érdeke határoz; az egyesítés kérdése körül ellenben a két város különleges vagyoni, gazdasági és társadalmi viszonya dönt. 2. A rendezést mindenekelőtt törvény által kell megállapítani és ezután hajtani végre közigazgatás útján. Ellenben az egyesítést mindenekelőtt köz­­igazgatási úton elő kell készíteni és csak miután ekként az akadályok elhárítva vannak és az érdekek kiegyenlítve lettek: lehet az egyesítést mint tényt tör­vényben kimondani. Mindezeken kívül az egyesítésnek, mielőtt mint tény törvénybe igtatható volna, van egy előzménye, mely sem a törvényhozástól, sem a közigazgatási eljárástól nem függ, s amelyet a magy. kir. kormány érdeme szerinti nagy figyelembe és számba venni szükségesnek^ nem tartotta. Nevezetesen mind­addig, míg a két város polgárainak magánviszonyai a kölcsönös érintkezés terén kereskedelmi, ipar és társadalmi tekintetben annyira össze nem fűződnek, hogy a budai Pesten és viszont a pesti Budán magát honosnak érezni nem fogja, az egyesítés bár törvény és közigazgatás útján végrehajtassák is, csak papiroson fog maradni; a viszonyoknak ezen összeszövődése pedig függ a két város közötti közlekedésnek szaporításától és könnyítésétől, mely utóbbinak szükséges voltát a magy. kir. kormányi indoklás bár indirecte érinti ugyan, de csak azon vámokról és illetékekről tesz említést, melyek a két város közti vámszedésre vonatkoznak; de mellőzi az ezeknél sokkal terhesebb akadályt, melyet a dunai hídon való egyetlen közlekedés úgy a kereskedelemre, valamint a szekeren és gyalogjárókra egyiránt súlyosan ró. Csak akkor, ha a már meglevő, valamint célba vett hidakon a közlekedés díjmentessé tétetik, fog megindulni az életnek azon munkája, mely megszoktatja* a két város polgárait, hogy egymást ugyanazon község tagjainak tekintsék. Van azonban a magy. kir. kormány indoklásának némely pontja is, melyekre megjegyzést tenni azért kötelességünk, mivel maga a beterjesztett törvényjavaslat az azt kisérő ily indokok alapjára van fektetve. A bevezetés 2-ik bekezdésében ugyanis az foglaltatik, hogy ezen törvényjavaslat készí­tésével foglalkozott enquéte-bizottság többi között figyelembe vette azon munkálatokat is, melyek e célra Pestváros kebelében már előbb készíttettek. Hogy miképen alakíttatott ezen enquéte-bizottság? Hogy megtartatott-e abban az enquéte-bizottságokat jellemző azon forma, mely szerint minden tagnak tüzetes kérdések feladatni és az azokra adni szokott feleletek érdemük

Next

/
Thumbnails
Contents