Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
186 három külön költségelőirányzata is; melynek létezése mellett egyesített várost és annak egységes kormányzatát nem hogy lehetőnek, hanem merőben képtelenségnek tartjuk. Ha tehát a jelölt akadályok valóban léteznek, — mit el nem ismerni nem lehet, — mindenek felett első szükség azoknak a tényleges egyesítés előtt, úgy közigazgatási, mint vagyoni tekintetben megoldatni. Ügy vagyunk meggyőződve, hogy a két város egyesítésének kérdése a rerfdezés kérdéstől alapjában különbözik és pedig két főtekintetnél fogva, úgymint: 1. A rendezési kérdés megoldása körül főleg a közigazgatás érdeke határoz; az egyesítés kérdése körül ellenben a két város különleges vagyoni, gazdasági és társadalmi viszonya dönt. 2. A rendezést mindenekelőtt törvény által kell megállapítani és ezután hajtani végre közigazgatás útján. Ellenben az egyesítést mindenekelőtt közigazgatási úton elő kell készíteni és csak miután ekként az akadályok elhárítva vannak és az érdekek kiegyenlítve lettek: lehet az egyesítést mint tényt törvényben kimondani. Mindezeken kívül az egyesítésnek, mielőtt mint tény törvénybe igtatható volna, van egy előzménye, mely sem a törvényhozástól, sem a közigazgatási eljárástól nem függ, s amelyet a magy. kir. kormány érdeme szerinti nagy figyelembe és számba venni szükségesnek^ nem tartotta. Nevezetesen mindaddig, míg a két város polgárainak magánviszonyai a kölcsönös érintkezés terén kereskedelmi, ipar és társadalmi tekintetben annyira össze nem fűződnek, hogy a budai Pesten és viszont a pesti Budán magát honosnak érezni nem fogja, az egyesítés bár törvény és közigazgatás útján végrehajtassák is, csak papiroson fog maradni; a viszonyoknak ezen összeszövődése pedig függ a két város közötti közlekedésnek szaporításától és könnyítésétől, mely utóbbinak szükséges voltát a magy. kir. kormányi indoklás bár indirecte érinti ugyan, de csak azon vámokról és illetékekről tesz említést, melyek a két város közti vámszedésre vonatkoznak; de mellőzi az ezeknél sokkal terhesebb akadályt, melyet a dunai hídon való egyetlen közlekedés úgy a kereskedelemre, valamint a szekeren és gyalogjárókra egyiránt súlyosan ró. Csak akkor, ha a már meglevő, valamint célba vett hidakon a közlekedés díjmentessé tétetik, fog megindulni az életnek azon munkája, mely megszoktatja* a két város polgárait, hogy egymást ugyanazon község tagjainak tekintsék. Van azonban a magy. kir. kormány indoklásának némely pontja is, melyekre megjegyzést tenni azért kötelességünk, mivel maga a beterjesztett törvényjavaslat az azt kisérő ily indokok alapjára van fektetve. A bevezetés 2-ik bekezdésében ugyanis az foglaltatik, hogy ezen törvényjavaslat készítésével foglalkozott enquéte-bizottság többi között figyelembe vette azon munkálatokat is, melyek e célra Pestváros kebelében már előbb készíttettek. Hogy miképen alakíttatott ezen enquéte-bizottság? Hogy megtartatott-e abban az enquéte-bizottságokat jellemző azon forma, mely szerint minden tagnak tüzetes kérdések feladatni és az azokra adni szokott feleletek érdemük
