Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
185 fővárossá és egy községgé olvasztása magasabb tekinteteknél fogva kívánatos, ily óhajtás mindazon indoknál fogva, melyek a magy. kir. kormány által ezen törvényjavaslat mellett felhozatnak, részünkről is osztatlan helyesléssel találkozik; de az egyesítésnek most már rögtöni tényleges életbeléptetését egyáltaljában nem helyeselhetjük és pedig azért, mert e nagy dolgot időszerűnek még most nem tartjuk. Ellenben a törvényjavaslatban már azt látjuk, hogy az az egyesitést elvben feltétlenül és mint megtörtént tényt mondja ki és mellőzi azon előzményeket, melyektől az egyesítés, mint következmény függ. Az ügyállást tehát merőben megfordítja; nem óhajtást, melynek teljesítése feltételes, hanem rendeletet foglal magában, mely szerint az egyesítésnek minden áron, — habár később kivilágosodnék is, hogy csak a két város jólétének rovására történhetik, — okvetlenül végre kell hajtatnia, mert a törvények nem azért hozatnak, hogy írva maradjanak. C Vájjon Budának Pesttel való egyesítése e város jóllétének előmozdítására fog-e szolgálni? elméleti úton soha, hanem csak a létező tények és körülmények összehasonlítása, valamint a kölcsönös hatás és ellenhatás mérlegelése mellett gyakorlati úton lesz megállapítható. De épen ezért és mivel a két város összeolvasztása olyannyira fontos, hogy szinte életkérdésnek lehet állítani, annak tényleges keresztülvitele körül a legnagyobb óvatosság szükséges, különösen pedig, hogy ez az előzmények tisztába hozatala nélkül el ne határoztassék. Mert vannak fontos okok, legalább Pest városa részéről és lesznek kétségtelenül Buda részéről is, melyek óvatosságra intenek és a melyeknek a gyakorlat által előbb meg kell szüntetniük. Az ily okok részint másfélék, részint hasontermészetüek azon intézményekkel, melyek a magy. kir. kormány indokolása elején mint olyanok hozatnak fel, melyek előbbi időben szintén akadályt képeztek, de mint például: a fővárosi jövedelmek részint a törvényhozás által, részint kormányi intézkedés közbenjöttével már megszüntetvék és a gyakorlat által az életben akadályok lenni megszűntek. Ily okok, állapotok, viszonyok és tények száma azonban még felette nagy s ezeknek megszüntetése előbb szükséges, mintsem az egyesítés tényleg eszközöltetnék. Hogy pedig fennek bővebb indoklása nem szükséges, kitűnik magából a törvényjavaslat 82. §-ából, mely szerint a három város közvagyonáról, tartozásainak és jövedelmeinek közössé tételéről, vagy továbbra is külön kezelésmódjának megállapításáról készítendő munkálat előterjesztésére bizottság kiküldése rendeltetik. Vájjon ezen küldöttség legjobb akarata mellett is képes lesz-e feladatát olyképen megoldani, hogy egyesítvén a három város közvagyonát és tartozását, ebbeli munkálata közel 300.000 lélek nagyrészének megnyugvását eredményezze ? ebben mindenesetre kételkedünk ; ellenkező esetben a törvényjavaslat ugyanazon §-ában feltételeztetvén a külön kezelés módjának megállapítása, ezen eljárásnak természetszerű folyománya lesz a három városnak
