Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

184

Tartózkodva tehát tiszteletteljes feliratunkban a törvényjavaslat egyes pontjainak taglalásától, csakis az abban lefektetett elvi intézkedésekre s oly egyes kiváló szakaszokra szorítkozunk, melyek az eddigi városi önkormányzatot lényegében megváltoztatni célozzák; önkényt következő lévén, hogy amennyiben az elvekre tett észrevételeink a magy. kir. kormány egyéb indoklásai tarthatatlanságának bebizonyítására alkalmasokul ismertetnének, az egyes §-ok megváltoztatása az elvi változásoknak szükségképi folyományává válik,

Egy körülményre azonban kötelességünk mindenekelőtt tiszteletteljesen figyelmeztetni; arra t. i., miszerint ezen törvényjavaslatnak szövege az 1870. évi XLIl-ik és 1871. évi XVIII-ik törvénycikkel összeszőtt szerkezetben adatott ki. Nem tartjuk alkalmatosnak és célszerűnek e tekintetben a magy. kir. kormánynak azon indoklását, hogy a vonatkozó §-oknak egyszerű idézése ily nagyfontosságú törvényben elegendő volna, még kevésbé azt, hogy az idézendőkül jelölt §-oknak beigtatásával a törvényjavaslat igen terjedelmessé válnék. Nem pedig azért, mert ez törvényül jeleltetvén, gyakorlati alkalmazhatósága miatt is szükséges annak egységesnek s abba az idézendőkül jelelt minden szakasznak sorszám szerint beigtatva lennie; a terjedelmesség elleni indoklást a nyomdának előrehaladt technikája legkisebb nehézség nélkül megszünteti.- ‘Áttérve most már a törvényjavaslatnak érdemére, Pest város közönsége mély tisztelettel kijelenti, hogy az abban alkalmazott sarkalatos elvek közül többeket nem oszthat, következőleg a törvényjavaslat helyességét abban fel nem ismeri s így azon üdvös célt, melyet a mélyen tisztelt törvényhozás ezen különleges törvény alkotásának kimondásával maga elébe kitűzött, annak elfogadása által nemcsak elértnek nem tekinti, de sőt veszélyezettnek, következményeiben pedig felette károsnak tartja.

Négy elv az, melyeknek ezen törvényjavaslatban élet adatni szándékoltatik, úgymint:

1- ször. Az 1-ső fejezetben Pestnek Budával rögtönös és tényleges egyesítése;

2- szor. A III-ik fejezetben a törvényhatósági bizottság tagjainál a virilis szavazóknak felállítása;

3- szor. A IV. fejezetben az összes tisztviselők számára biztosított, részint szavazási, részint szólási jog; és

4- szer. Az V-dik fejezetben felállított főispáni új intézmény életbeléptetése.

1-ször. Az 1-ső fejezetnek 1-ső §-a így szól:

„Buda és Pest szabad királyi városok egyesittetvén: Buda-Pest főváros elnevezéssel ezentúl egy törvényhatóságot fognak képezni.“

2. §. „Ó-Buda mezőváros a Margitszigettel együtt Pest-Pilis- és Soltvármegyék területéből kikebeleztetik, e megyék hatósága alól kivétetik és Budapest területével egyesittetvén, a főváros hatósága alá helyeztetik.“

... ' Hogy e két városnak és Ó-Budának, valamint a Margitszigetnek egy