Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
175 állomások újra be nem töltetnek, a hivatalos teendők további ellátásától is fölmentettnek tekintik, miáltal a közszolgálat érdeke nagy hátramaradást szenved. A vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmazó Vili. fejezet 80. §-ában szükséges volt a törvényhatóságok szabályalkotási jogának helyrendőri ügyekben gyakorolhatását addig is, míg a fővárosnak az alkotandó törvény értelmében alakítása megtörténhetnék, biztosítani, mi legcélszerűbben egy közrendészeti küldöttség közös kirendelése által eszközölhető. Ugyan e fejezet 82. §-ában az 1870. XLII. t.-c. 91. § rendelkezési részben változatlanul, részint pedig e törvényjavaslat értelmében módosított alakban foglaltatnak. Kihagyatott az idézett törvény 91. §-ának d) pontja, mert a törvény 64. §-ában elősorolt határozmányok lényege már ezen törvényjavaslatban foglaltatik és mert a főváros összes belügyeire vonatkozó külön szerves előmunkálatok elkészítésétől, melyek huzamosabb időt vennének igénybe, a fővárosi törvényhatóság szervezkedését függővé tenni nem lehet. Az utolsó szakaszok egyike (a 84.) a fővároshoz csatolandó Ó-Buda mezőváros kebelében volt földesúri kötelékből fenmaradt viszonyok rendezéséről szól. Ó-Budának a fővárosokkal célba vett egyesítésének mellőzhetetlen feltétele, hogy annak birtoklási, közös haszonélvezeti s közjavadalmi viszonyai a fővárosnak e nemű viszonyaival előzőleg egyenlőkké tétessenek és az alakítandó fővárosi törvényhatóság mindenképen egyenlően rendezett, vagy minden akadály nélkül rendezhető állapotokkal álljon szemközt. Mivel pedig Ó-Budán az előbbi úrbéri telkek után a közlegelőkből járó rész még kihasítva nincsen, hanem ez a község és államkincstár, mint volt földesúr, közös, de meg nem határozott arányú tulajdonát képezi; mivel továbbá a királyi kisebb haszonvételek Ó-Budán, jelesül az italmérés, vásárjavadalmi és malomjog, jelenleg is az államkincstár, mint volt földesúr tulajdonát képezik: Ó-Budát tehát ily állapotban a fővárosokkal összecsatolni nem lehet a nélkül, hogy a törvényhatóság jogai és hatásköre csorbulást ne szenvednének, ez oknál vétetett fel a vegyes intézkedések fejezetébe a 84. §, mely ezen viszonyok rendezését és a fővárosiakkal ugyanazonosítását célozza. Ezen § a közlegelőnek arányosítását, ha a barátságos egyezkedés nem sikerül, választott bíróság által rendeli eldöntetni, mert a rendes pernek hosszabb időig tartható lefolyásától a főváros megalakulását függővé tenni nem szükséges, de nem is tanácsos. Az utolsó előtti § a főváros területéhez csatolandó Margitszigetnek bizonyos feltételekhez kötött községi adómentességét, valamint az e szigeten, mint magánbirtokon gyakorolt királyi kisebb haszonvételek érintetlen hagyását mondja ki. Köztudomású dolog, hogy József főherceg Ő császári királyi fensége a
