Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
176 Margitsziget tulajdonosa, e szigetet nagy pénzáldozattal Buda-Pestnek oly közmulatóhelyévé alakította át, minővel kevés város dicsekedhetik. Tudva levő dolog az is, hogy e sziget jövedelme nincs arányban annak értékével és a költséggel, mely annak szépítésére fordíttatott. De mindezekhez azon körülmény járul, hogy valamint a fővárosok eddig nem vettek részt a sziget semmi néven nevezendő költségeiben, mert a partművek, az utak fentartása, a kövezés, világítás, vízvezeték stb. nem a városok, hanem a tulajdonos költségén jöttek létre: úgy a sziget helyrajzi fekvésénél mindaddig, míg jelen állapotában marad, ezután sem fog a fővárosnak ilynemű költségeket okozni. Minél fogva a Margitszigetnek városi pótlékkal megadóztatása mindaddig, míg e sziget jelen állapotában t. i. a főváros közmulató helye marad, minden jogos alapot nélkülöz. Megváltozik azonban a viszony, ha a sziget felosztva egyes parcellákban megszerzés útján mások tulajdonába megyen át, ezeknek a város többi lakóihoz hasonló megadóztatása annyival is inkább rendén leend, mert mihelyt a szigeten egész házsorok és utcák keletkeznek, a városnak mindazon költségei előállandnak, melyeket ez más lakott városrészekben viselni kénytelen. A szigeten gyakorolt királyi kisebb haszonvételek ennek egész birtoklásával együtt járván, oly magántulajdont képeznek, melyhez anélkül, hogy azok a tulajdonos beleegyezésével megváltatnának, nyúlni nem lehet. A sziget tehát a kir. kisebb haszonvételek dolgában oly viszonyba jő a fővárossal, mint a szabad királyi városok területén létező más kúriák; csakhogy a szigeten az egyesítés előtt létezett állapot érintetlenül kell, hogy hagyassék, mert a sziget most válik a főváros alkatrészévé, a magánjogi viszonyok tehát az egyesítés által változást nem szenvedhetnek. (Képviselőházi Irományok 1869/72. XI. k. 168—180 11.) 48. 1871. november 15. Steiger Gyula indítványa a fővárosi törvény tárgyalása céljából kiküldendö bizottság ügyében. Miután a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat az országgyűlés elé már beterjesztetett, mely törvényjavaslatnak tárgyalása és a város közönségének az iránti nyilatkozata esetleg annak módosítása végett fölirata még az országgyüléseni tárgyalás és a törvény megalkotása előtt szükséges, annálfogva
