Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
163 hatályos előmozdítása, nemcsak lehetetlen, hanem sok esetben épen a töiv vényhatósági különállás válik a közérdek hátrányára. A két városrészről külön gyakorolt különnemű vámok és városi illetékek szedése által az ipar és kereskedelem, nemkülönben a mindennapi szükségletre szolgáló cikkek kétszeresen vannak megadóztatva; s így épen a főváros életére a kereskedés és közforgalom akadálytalan fejlődése megnehezítve. És minden hatósági intézkedés, mely úgyszólva mindennap előforduló esetekben a szomszédváros területére átviendő, vagy itt tovább folytatandó, közvetlenül nem, hanem csak minden egyes esetben külön megkeresés útján és a testvérhatóság közreműködésével hajtható végre. Van végre a testvérváros kebelében számos közérdekű teendő, melynek sikerrel véghezvitelére mindkettőnek közreműködése szükséges, minek azonban együttes intézkedhetés hiányában a közérdek hátrányára el kell maradni^» Ezen indokok vezérelték a kormányt arra, hogy a fővárosnak akkénti alakítását ajánlja, mint az a törvényjavaslat 1. és 2. §-ában körül írva foglaltatik. SEzen javaslatnak a törvényhozás általi elfogadása esetében a főváros népessége a legújabban eszközlött népösszeírás adatai szerint 270.476 lélekből fog állani. A fővárosban létező házak összes száma tészen 9404. A fővárosi összes terület 29.892 hold. ✓-Végre a fővárosnak a 3 város eddigi költségvetései szerint megállapított összes jövedelme 2,902.478 frt, kiadása 3,845.876 frt, melyek ellentartásából mutatkozó 943.398 frtnyi bevételi hiánylat a 3 városban jelenleg is kivetett átlagos 20%-nyi községi pótlékkal fog fedeztetni. .> A fővárosi összes vagyoni állapot amiatt nem mutatható ki tisztán, mivel Pest város vagyonsági leltára, mely több év lefolyása óta be nem küldetett, ép most áll újabb összeállítás alatt. A belügyminisztériumnál létező adatok után azonban biztosan állíthatni, hogy a) mindhárom város tartozásai a tényleg létező cselekvő vagyon értéke és az évi jövedelmek által teljesen födöztetnek; s a tartozásoknak úgy évi rendes törlesztése, mint a kamatok fizetése biztosítva van, b) hogy a tartozások levonása után tisztán maradó cselekvő állapot hozzávetőleges számítás szerint a 20 millió forintot jóval felülmúlja, c) hogy e városoknak szemmel látható folytonos gyarapodása által a közjövedelmek is évről-évre jelentékenyen szaporodnak, minélfogva biztos kilátás mutatkozik arra, hogy a városok egyesítése által a közterhek nagyobbodni nem fognak és hogy az újonnan alakítandó főváros rendes közigazgatási szükségleteit sajátjából födözni képes. A 3. § második kikezdésében foglalt rendelkezés abban találja indokolását, hogy Buda-Pesten a városi közvagyon elidegenítése és újnak megszerzése körüli intézkedések oly gyakoriak, mikép az ügymenet jelenleg teljes folyamatban levő fővárosi szabályozás hátrányára igen megnehezítettnék, ha az. 11*
