Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
162 közgyűlésein a fővárosok egyesítése ellen egyetlen hang sem szólalt fel, arra indítᣠa kormányt, hogy az egyesítést a törvényjavaslatba felvegye. ' Ó-Budának és a Margitszigetnek a fővárossal egyesítése, mely szintén az eriquéte-bizottsággal hozatott javaslatba, azon oknál fogva tartatott elfogadandónak; mert Ó-Budával teljesen összeépített várost, a Margitsziget pedig a városi területtől körülvett birtoktestet képez; mindkettő Buda-Pestnek tényleg, valóban kiegészítő rész és mindkettő csak a fővárosok közvetlen közelsége által nyer életet és jelentőségetekkor tehát, midőn a törvényhatóság területének kikerekítéséről van szó és midőn nincs ok vagy legyőzhetetlen akadály, mely e két területnek a fővárossal egyesítését ellenezné, azoknak a fővárosi közigazgatás keretén kívül hagyása ellenben a gyakorlati életben számos nehézségeket szülne, ezen két területnek a fővárosival összesítése elfogadhatónak ismertetett. 'f'Midőn azonban a kormány a főváros ekénti alakítása eszméjét felkarolandonak vélte, egyúttal fontolóra vette az érveket, melyek a közkormányzat és közérdek szempontjából nevezett városoknak egy fővárossá alakítása mellett szólanak. A magyar államnak oly központra van szüksége, mely a magyar állam érdekeinek valóságos gyülhelye, ezeknek legfőbb támasza és előmozdítója legyen, mely a magyar államiság eszméjét méltóan képviselje és a nemzeti fejlődés érdekében úgy szellemileg, mint anyagilag a részekre ellenállhatatlan vonzerőt gyakoroljon. E központ egy hatalmas, alkatrészeiben egységesen szervezett főváros; mely a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének leghathatósabb eszközeit folytonosan gyűjtögetve, helyhatósági intézményeinek lehető legcélszerűbb berendezése és kezelése által egyúttal a jó rend, a valódi műveltség és társadalmi magasabb élvek kellemes gyűlhelyévé váljék. Az állam érdekeinek hathatós előmozdítása, a helyhatósági intézmények célszerű berendezése és kezelése a fővárosban nem képzelhető anélkül, hogy a közigazgatás, mely egyrészt az állam fentartására és erősbítésére szükséges eszközöket szolgáltatja, másrészt pedig a lakosság jólétéről, kényelméről és jogosult igényeinek kielégítéséről kell, hogy gondoskodjék, egységesen és összhangzó működésre képesnek ne szerveztessék. A törvényhatósági összes működés és végrehajtás egységes berendezése és ez útóbbinál minden irányban biztosítása, a központban annyival is inkább szükséges, minél nagyobb mérveket ölt itt az évről-évre gyorsabban szaporodó népesség és mindinkább fejlődő ipar és kereskedelem sok oldalú igényei által előidézett hatósági teendők halmaza, melyek gyors és szabatos ellátást kívánnak. Ily egységesen szervezett és a hozzákötött igényeknek megfelelhető fővárosa Magyarországnak még nincs. A soknemű érdek által egymáshoz fűzött testvérváros két különböző törvényhatóságra oszlik; miáltal az együttes működés, az együtthaladás és gyarapodás, az állami és városi közös érdekek
