Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
147 veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt fölterjesztésére megadhatja. II. FEJEZET. A fővárosi rendőrségről. 11. §. Az 1. és 2. §§ értelmében alakított fővárosban és annak területén a rendőrséget a helyhatósági szabály alkotási jogának helyrendőri ügyekben épségben tartása mellett egységes szervezettel az állam kezeli saját közegei által, „fővárosi rendőrség“ elnevezés alatt. 12. §. Ezen államilag kezelt fővárosi rendőrség a tulajdonképeni rendőri bíráskodástól külön választatik. A rendőri működés szervezete, ennek a fővárossal szomszédos területekre is kiterjesztése, költségei, a fővárosi törvényhatóság hozzájárulási aránya és módozatai iránt a belügyminiszter, a rendőri bíráskodás iránt a bel- és igazságügyminiszterek törvényjavaslatokat fognak a törvényhozás elé terjeszteni. 13. §. A megelőző szakaszban említett törvények meghozataláig és életbeléptetéséig a két fővárosi rendőrség jelen szervezetében marad s a mostani rendőri közegek az időközben netán tartandó városi tisztújítás alkalmával új választás alá nem esnek. III. FEJEZET. A fővárosi törvényhatósági bizottságról. 14. §. A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság közgyülésileg gyakorolja. 15. §. A bizottság áll az illető város választóközönségeinek ezen törvény értelmében (18. és 19. §§) választottaiból. 16. §. Fővárosi bizottsági taggá választat hátik minden nagykorú férfiú, ki e törvény 25. §-a értelmében a fővárosban választási joggal bír. Kik a főváros javadalmait haszonbérük, vagy a fővárossal számadási viszonyban állanak, bizottsági tagok nem lehetnek. 17. §. A fővárosi bizottság tagjainak száma 400. 18. §. A fővárosi bizottság tagjait fele részben választókerületenként (24. §) az ugyanazon választókerületben a legtöbb államadót fizető és országgyűlési képviselő választásra jogosított honpolgárok választják. E végből az illető választókerületben legtöbb államadót fizetők az adó mennyiségéhez képest megállapítandó sorrendben és az 1870. XLII. t.-c. 22., 23. és 24. §§-nak alkalmazása mellett akkora számban iratnak össze és a választásra jogosított legtöbb államadót fizetők névjegyzéke választókerületenként olyképen állapíttatik meg, hogy az illető választókerületben összeírt legtöbb államadót fizető választók összes száma az ugyanazon választókerületből választandó bizottsági tagok számának felét ötszörösen meghaladja. 10*
