Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
136 vehessen részt. Ugyanez áll negyedszer a törvény azon rendeletére nézve is, mely a főispánnak kötelességévé teszi, hogy a törvényhatóság által közvetített államigazgatás érdekei fölött őrködjék. Ő ez irányban nem őrködhetik másutt, mint ott, hol az államigazgatás különböző ügyei érdemleg tárgyaltatnak és hol irántuk határozat hozatik, tehát a közgyűlésen. Az alkotmányos élet igényeinek megfelelőleg pedig nem őrködhetik az államérdekek fölött méltóbban és helyesebben, mintha a közügyek elintézéséről magának személyes és közvetlen meggyőződést szerzett és ha a közgyűlés elhatározására nézve akár törvényszerűség, akár pedig opportunitás szempontjából észrevétele van, ezt a közgyűlés színe előtt nyíltan és legott elmondja. Tapintatos elnöknek a legtöbb esetben sikerül az államérdek megsértését a kellő percben adott fölvilágosítás által megelőzni, ez lehetetlenné válik, ha a főispán, mint elnök, a közgyűlésen részt nem vehet. Ha pedig a sérelem, mellyel az állam érdeke fenyegettetik oly súlyos, hogy az államigazgatás'.'szerves működése veszélyeztetve van, ez esetben a rögtön szükséges orvoslatnak azonnal be kell következni. A főispánt emez ellenőrzésre és őrködésre kötelező törvény és rendelkezés fontossága rohamosan fokoztatik, ha az államigazgatásnak az ország fővárosa törvényhatóságával szemközt állását vesszük figyelembe. A fővárosban, melyben közvetlenül vagy közvetve az ország összes szellemi és anyagi érdekei összpontosulnak, hová az egész államtestnek messze szétágazó erei mint egy pontban folynak össze, az államigazgatás közvetítése hasonlíthatlanul sűrűbben és az államhatalom szükségszerű tevékenysége sokkal fokozottabb arányban jelentkezik, mint az országnak bármely más részében. Az összes minisztériumok beadmányi jegyzőkönyvei arról tesznek tanúságot, hogy Pestnek magának a minisztériumoknál tárgyalt ügyei, ha nem is számra, de a dolgok érdemére nézve oly jelentékenyek, mint talán a többi összes törvényhatóságoké együttvéve. A fővárosoknak a többi törvényhatóságokkal közös ügyei pedig a végrehajtásnál természetes okoknál fogva sokkal több nehézségekkel találkoznak, mint bárhol másutt, hol a kivitel több, tehát sokkal könnyebben kezelhető részekre oszlik. Azon követelmény, hogy az államigazgatás közvetítése a fővárosokban lehető akadálytalanul történjék, hogy semmi súrlódásokra és időt rabló feleselésekre alkalmat ne szolgáltasson, azon követelmény, hogy a fővárosi közigazgatás a jó rend és szabatos eljárás mintaképe gyanánt álljon a többi törvényhatóságok előtt, nemcsak a fővárosnak, hanem az egész ország érdekének legfőbb követelménye. És minél változóbb és heterogénebb elemekből áll egy-egy főváros lakossága, minél nagyobb hullámzásoknak van itt a közvélemény a napi sajtó szakadatlan és sokoldalú behatása által kitéve, minél tágabb a tér, melyen itt a haza ügyének barátja, de ellensége is mozoghat, annál szilárdabb és oly könnyen meg nem ingatható alapokra kell itt a végrehajtó hatalom egész működését fektetni, hogy az minden körülmények közt nehéz hivatásának megfelelhessen. És nem szabad e munkálatnál szem előtt téveszteni, hogy oly organikus törvény alkotásáról van szó, mely nem a jelenlegi vagy a közel jövőben
