Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
121 a törvényhozás elé határozott javaslattal fellépne, az e tárgy körüli vélemények kifejtésének teljesen szabad tért kívánt nyitni; szerencsésnek érzendi magát, ha az e részben netán nyilvánulandó közóhajtás valósításához járulhat, különbé pedig magára nézve a közvélemény megállapodását iránytadónak fogja tekinten Belügyminiszter úrnak e nyilatkozata úgy a tárgyalandó kérdések formulázására, mint saját álláspontjának meghatározására nézve osztatlan helyesléssel fogadtatván, a feltett kérdések fölött a tanácskozás megindult, melynek közel két órai folyama alatt az enquéte jelenlevő majd mindegyik tagjának alkalma volt az ügy érdemére nézve nyilatkozni. Majdnem általános volt a megállapodás a részben, hogy a fővárosnak rendezését az egyesítés kérdésével együtt és egyszerre tárgyalni nem lehet, hanem hogy a rendezés az egyesítéstől szorosan elválasztandó, mely előbbi halaszthatlan lévén, emettől függővé nem tehető. / Elvben az egyesítést mindenki kívánatosnak, célszerűnek és kivihetőnek nyilatkoztatta ki, úgy, hogy e részben az értekezlet tagjai között épen semmi véleménykülönbség nem merült fel. Ezt azonban a rendezéssel együtt és egyszerre kivihetőnek nem tartotta az értekezlet azon oknál fogva, mert az egyesítés alapjait és feltételeit, a két főváros pénzügyi, gazdálkodási és közforgalmi viszonyait előbb beható vizsgálat és bírálat tárgyává kell tenni, ettől pedig az annyira sürgős közigazgatási rendezést függővé tenni nem lehet, mert továbbá a tényleges egyesítésnek több oly előföltételei hiányzanak, melyeknek előbb létezniük és magát a teljes egyesítést előkészíteniük kell, nehogy az ily előzmények nélkül a testvérvárosok kölcsönös érdekeire nézve kellő tekintet nélkül, mintegy rögtönözve behozottnak és így következményeiben kétes sikerűnek tekintethessék. Szólók konstatálták azt, hogy az egyesítést előkészítő és azt lényegesen előmozdító intézmények közül több már létezik, ilyen a közös tanfelügyelőség alá helyezett iskolaügy, a közmunkatanács, a közvetlen adók együttes és ugyanazon alapokra fektetett kezelése, de a testvérvárosnak eddig egyetlen híddal, tehát hiányos összeköttetése a közlekedés és közvetlen érintkezés nagy akadályául szolgál, amiért is kívánatos, hogy a kilátásba helyezett többi állandó híd, mely a két várost mintegy együvé forrasztandja, minél előbb felépittessék. A bizottmány tagjai egyhangúlag az egyesítés egyik mulaszthatlan előfeltételéül nyilatkoztatták ki továbbá, hogy a két főváros közrendőrsége minél előbb összpontosítva és államilag szerveztessék. Minthogy pedig a közigazgatási rendezés sajátképen a törvényhozás kizárólagos teendője, ellenben a testvérvárosok egyesítési kérdése ezeknek kizárólag saját ügye, melynek kezdeményezése és megállapítása magukat a fővárosok közönségeit illeti, ennélfogva mindenekelőtt a miniszter úr részéről fölhívandók a két főváros közönségei, hogy aziránt, akarják-e az egyesítést vagy nem, közgyűlésiig nyilatkozzanak. Addig pedig a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat haladéktalanul munkába vétessék, hogy ez az országgyűlés elé mennél előbb terjeszthető legyen. s
