Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

122 " Ezekben összpontosulnak az enquéte ezen első gyűlésének úgyszólván közakarattal hozott megállapodásai, melynek értelmében belügyminiszter úr a határozatot kimondván, egyúttal javaslatba hozta, hogy a fővárosok rende­zéséről szóló törvényjavaslat kidolgozására és az enquéte plénuma elé terjesz­tésére egy szűkebb körű bizottság volna kiküldendő, mit az értekezlet helye­selvén, megalakult ama szűkebb körű bizottmány, melynek tagjait már tegnap megneveztük (Szentkirályi, Széher, Királyi, Gerlóczy, Andorffy, Házmán, Országh, Ribáry és Havas Sándor). Ezzel az első ülés eloszlott, a szűkebb körű bizottmány Szentkirályi Mór elnöklete alatt tárgyalásait azonnal megkezdendő^ Pesti Napló: 1871. évf. 63. szám. 42. 1871. április 15. A belügyminisztériumi szaktanácskozmány albizottsági javaslata Buda-Pest törvényhatósági rendezése tár­gyában. I. A fővárosok törvényhatósági hatásköréről. Buda és Pest szabad királyi fővárosnak egy törvényhatósággá egyesítése elvben kimondatik. E ponthoz Szentkirályi Mór különvéleményt nyújtott be, mely az egye­sítésnek elvileg kimondása ellen nyilatkozik. Addig míg ezen egyesítés tényleg végrehajtható leend, a közigazgatás a két fővárosban elkülönítve leend és e városok jövőre is gyakorolni fogják a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) más közér­dekű, sőt országos ügyeket is megvitathatnak, megállapodásaikat a többi tör­vényhatóságokkal, v. kormánnyal közölhetik s kérvényezési joggal is bírnak. A fővárosok hatósága kiterjed a területükön tartózkodó minden sze­mélyre és ott levő minden vagyonra, kivételnek csak azon esetben van helye, melyeket az 1871-iki községi törvény fölsorol. Az illetőség tekintetében szintén e törvény rendelkezései irányadók. Önkormányzati joguknál fogva statútumokat alkothatnak és azon további jogokkal élnek, melyekkel a községek is felruházva vannak. A statútum érvé­nyességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges, ki is ezt 40 nap alatt tudatja a törvényhatósággal, különben az jóváhagyottnak tekintendő. Azon esetben, ha a szabályrendeletet meg nem erősíti, indokát előadni köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents