Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
122 " Ezekben összpontosulnak az enquéte ezen első gyűlésének úgyszólván közakarattal hozott megállapodásai, melynek értelmében belügyminiszter úr a határozatot kimondván, egyúttal javaslatba hozta, hogy a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat kidolgozására és az enquéte plénuma elé terjesztésére egy szűkebb körű bizottság volna kiküldendő, mit az értekezlet helyeselvén, megalakult ama szűkebb körű bizottmány, melynek tagjait már tegnap megneveztük (Szentkirályi, Széher, Királyi, Gerlóczy, Andorffy, Házmán, Országh, Ribáry és Havas Sándor). Ezzel az első ülés eloszlott, a szűkebb körű bizottmány Szentkirályi Mór elnöklete alatt tárgyalásait azonnal megkezdendő^ Pesti Napló: 1871. évf. 63. szám. 42. 1871. április 15. A belügyminisztériumi szaktanácskozmány albizottsági javaslata Buda-Pest törvényhatósági rendezése tárgyában. I. A fővárosok törvényhatósági hatásköréről. Buda és Pest szabad királyi fővárosnak egy törvényhatósággá egyesítése elvben kimondatik. E ponthoz Szentkirályi Mór különvéleményt nyújtott be, mely az egyesítésnek elvileg kimondása ellen nyilatkozik. Addig míg ezen egyesítés tényleg végrehajtható leend, a közigazgatás a két fővárosban elkülönítve leend és e városok jövőre is gyakorolni fogják a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) más közérdekű, sőt országos ügyeket is megvitathatnak, megállapodásaikat a többi törvényhatóságokkal, v. kormánnyal közölhetik s kérvényezési joggal is bírnak. A fővárosok hatósága kiterjed a területükön tartózkodó minden személyre és ott levő minden vagyonra, kivételnek csak azon esetben van helye, melyeket az 1871-iki községi törvény fölsorol. Az illetőség tekintetében szintén e törvény rendelkezései irányadók. Önkormányzati joguknál fogva statútumokat alkothatnak és azon további jogokkal élnek, melyekkel a községek is felruházva vannak. A statútum érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges, ki is ezt 40 nap alatt tudatja a törvényhatósággal, különben az jóváhagyottnak tekintendő. Azon esetben, ha a szabályrendeletet meg nem erősíti, indokát előadni köteles.
