Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
103 most is ősi fényében tündököl s Magyarország él, míg sok más, bár hatalmasabb, de ezen üdvös intézményt nélkülöző állam sírba szállott. Mi Buda főváros közönsége a törvényhatóságok rendezésére nézve azon alapelvből indultunk ki, hogy míg egyrészről az önkormányzat illetékes jogait féltékenyen megőrizni és védeni soha meg nem szűnünk, de más részről szem előtt tartva a haladó kor és műveltség kívánalmait s a megváltozott állami viszonyokat, élénken óhajtjuk, hogy a törvényhatóságok életerős és üdvös intézménye, nélkülözhetetlen létalapjainak megtartása mellett, az újkori alkotmányos szervezet és parlamenti kormányzás jogos igényeihez idomittassék avégett, hogy az itt-ott reá tapadt salaktól megtisztíttatván, továbbra is megifjult erővel folytathassa a nemzetre és kormányra nézve egyiránt áldásos befolyását. Ezen elvnél fogva mindazt, mi az önkormányzat létalapjaiba ütközik, el nem fogadhatjuk, viszont mindazt, mi azokkal összefér, élénken óhajtjuk, s ezen szempont szerint járunk, a miniszteri törvényjavaslat jelen megbírálásánál is, annak csak kifogás alá eső legfontosabb szabványaira szorítkozva. Legelőször is azon meggyőződésünket nyilvánítjuk, miszerint nemcsak célszerűbb, sőt múlhatatlanul szükséges volna, hogy a kir. városokra nézve egy külön, úgyszintén a megyékre s más hasonnemű törvényhatóságokra nézve is külön törvénycikk alkottassák, melyek mindegyike, a minden törvényhatóságokra egyiránt illő általános meghatározásokon kívül, csak az öntárgyának (megye vagy város) sajátságaihoz alkalmazandó rendelkezéseket tartalmazzon s tüzetesebb szabványok által valamint annak szükségeit s kívánalmait, ügy a kor és kormányzás igényeit is kellően kielégítse. Mulhatlannak tartjuk ezen elkülönítést, mert a város és megye közt lényeges különbség létezik mind eredetűk, mind történelmi multjok miatt. A város egyetlen tömör községből, a megye több községek összvegéből áll; a városban a polgári, a megyében a földbirtokos és földmíves elem túlnyomó ; a város majdnem kizárólag az ipar, kereskedés, tudomány és művészet, a megye főleg a gazdászat érdekeit képviseli; a városban kisebb terjedelménél s aránylag nagyobb míveltségénél fogva könnyebben, a megyében nagy területe és a sokfelé ágazó, nemzetiségi, vallási s más érdekek és rangkülönbözet miatt, nehezebben és különböző eszközökkel elérhető a jó közigazgatás. Végre valamint helyeslendő, hogy a minisztérium a községekre nézve külön törvényjavaslatot készített, úgy eléggé indokolt, hogy a királyi városokra nézve is egy külön törvénycikk alkottassák, követve az 1848. törvényhozás példáját is, mely a megyék és városok rendezését külön-külön törvénycikkben kezdeményezte. Mindezen érvek megfontolása után reményelhető is, hogy maga a minisztérium ezen okszerű elkülönítést önként is eszközölni fogja; ha azonban ez nem történnék, esedezünk a mélyen tisztelt képviselőház előtt, hogy a kormányt a királyi városokra nézve egy külön törvényjavaslat beadására .utasítani méltóztassék.
