Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)

Dokumentumok

IV. Béla király megerősíti és újakkal bővíti Pest város kiváltságait 1244. november 24. A Szentháromság és oszthatatlan egység nevében, ámen. Béla, Isten kegyelméből Magyar­­ország, Dalmácia, Horvátország, Róma, Szerbia, Galícia, Lodoméria és Kunország királya mindörökké. Krisztus minden hívőjének, akik a jelen írást meg fogják tekinteni, mindenki megváltójában üdvözlet. Mivel a királyok és a fejedelmek dicsősége különösen a népek sokaságában mutatkozik meg, azért a királyi fenség nem méltatlanul határozta el alatt­valói bőségesebb ellátását, hogy a neki szolgáló nép hűségben és számban növekedjék. Azt akarjuk tehát, hogy minden jelenlévő és jövendőbeli tudomására jusson a jelen oklevél tartalmából, hogy mivel pesti vendégeink a tatároktól való üldöztetés idején, akiknek betörése és kegyetlensége az Úr engedelmével országunknak nagy kárt okozott, elvesztették a szabadságaikról kiállított és engedélyezett kiváltságlevelüket, azért az említett szabadsá­gok sorozatát, mivel közismertek voltak, megújítani és a jelen oklevélben feljegyezni rendeltük. ... olyan hadjáratban, ahová személyesen fogunk indulni, kötelesek tíz illően felfegyverzett katonát velünk küldeni. Országunk határán belül mentessenek fel minden vám alól, kivéve a harmincadot és kivéve a budai káptalan jogát, amennyiben az a só után járó vámra vonatkozik. Szőlőik után semmilyen címen se szedjen senki csöböradót. Egyetlen előkelőnk se szállásolhassa el magát náluk erőszakosan, és akaratuk ellenére ne vehessen el tőlük semmit, hanem hogyha megszáll, köteles legyen a számára szükségese­ket igaz áron megvenni. Egyetlen vendég se adhassa el valamely idegennek birtokait vagy házait, hacsak nem olyannak, aki ettől kezdve ugyanebben a településben akar élni. Ha bárki közülük örökös nélkül halna meg, arra hagyhassa javait, akire akarja. Ha valaki közülük birtokokat vásárolt, és emiatt egy éven és egy napon át senki sem perelte, akkor a birtokokat ettől kezdve bármely ellentmondásra tekintet nélkül békésen és nyugodtan tulajdonának tekinthesse. Ha egyházuk megüresedett, akkor szabadon választhassák meg a plébánosukat, és a plébános az ő akaratuk ellenére ne állíthasson helyetteseket. A helység elöljárójának azt választhatják meg, akit akarnak, és mutassák be nekünk a választottat, aki minden világi ügyükben ítélkezni köteles, ha pedig valakinek mégsem szolgáltatna igazságot, akkor magát a bírót, nem pedig a helységet kell elénk idézni, vagy az elé, akit ezzel megbíztunk. Továbbá: az alnádor erőszakkal nem szállhat meg náluk, sem pedig nem ítélkezhet felettük. Mindazt, amit a tatárok visszavonulása után nekik adományoz­tunk, tekintet nélkül bármely ellentmondásra, birtokolhassák. Bárki, aki velük együtt akar lakni, és ott birtokai vannak, tartozzék velük együtt teljesíteni a köteles szolgálatokat. Továbbá: a bajvívás köztük ne ítéltessék meg, hanem bárki az elkövetett tett mennyisége és minősége szerint, amellyel vádolják, megfelelően tisztázhassa magát. Ha valaki bevádolja I. 76

Next

/
Thumbnails
Contents