Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
A szakmunkáshiány megszüntetése céljából a Fővárosi Tanács VB munkaügyi, oktatási és tervgazdasági osztályainak hatékony együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a szakmunkásképző iskolák és szakközépiskolák beiskolázási terve összhangban legyen a szükséglettel. A Fővárosi Tanács VB. 1968. április 10-i ülésének jegyzőkönyve, 4—36. I. XXXV. A Budapest főváros és környéke általános rendezési tervét jóváhagyó 1005/1971. sz. kormányhatározatból 1971. február 16. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Budapest főváros és környéke általános rendezési tervét megtárgyalta, és a következő határozatot hozza: 1. A Kormány az általános rendezési terv munkarészei közül Budapest területfelhasználásának, továbbá Budapest és környéke területfelhasználásának tervét jóváhagyja. Egyben felhívja Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottságát, hogy a felülvizsgált általános rendezési terv, továbbá az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásainak alapján a Budapesti Városrendezési Szabályzat módosítását készíttesse el, és annak tanácsrendeletként történő kiadásáról gondoskodjék. ... 2. A Kormány az általános rendezési terv munkarészei alapján a főváros és környéke fejlesztésének területi vonatkozásaival kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: a) Az általános rendezési terv feladata, hogy Budapest és környéke fejlődésének olyan keretét határozza meg, amely a társadalmi érdekek szem előtt tartásával térbelileg és ágazatilag arányos, összehangolt városépítés alapjául szolgál. ... b) Az általános rendezési terv Budapest igazgatási területére, valamint az alábbi, a fővárossal együtt egy agglomerációnak tekintendő 44 település területére terjed ki. c) Budapest és környéke általános rendezési tervének alapja az a távlati állapot, amikor a századforduló táján a főváros lakosságszáma kb. 2 250 000-re, a környék lakosságszáma kb. 500 000-re növekedik. ... 3. Budapesten és környékén alapvető és elsődleges feladat a mennyiségi lakáshiány felszámolása. Emellett a szobák számának növelésével, változatosabb és kulturáltabb lakások építésével a minőségi lakáshiányt is folyamatosan enyhíteni kell. A lakásépítés mennyiségi növelésének előmozdítása érdekében a korszerű építési módszerek kiterjesztésére és a lakásépítés nagyobb részének koncentrált formában történő megvalósítására kell törekedni. A főváros távlati városfejlesztési koncepciójának keretében — a fennálló lakáshelyzet és a társadalmi szempontok figyelembevételével — a budapesti külső szabad területeknek a IV. és V. ötéves tervben lakásépítés céljára való igénybevételével kell számolni. Szükséges azonban, hogy a IV. ötéves tervtől kezdve — csaknem 10—15 évig — a peremkerületek beépült területeinek átépítése kerüljön a lakásépítés súlypontjába. Emellett a IV. ötéves tervben az elavult belső városrészek átépítését meg kell kezdeni, és úgy kell folytatni, hogy az V. ötéves tervet követően az képezze a koncentrált 125
