Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
lakásépítés nagyobb részét. A belső városrészek átépítése során a gondozott zöldterületet növelni kell. Az egyéni lakásépítésnél biztosítani kell a korszerű építési formák (társasház, sorház stb.) megvalósítását. Budapest környékén — az erre alkalmas településeken — városias jellegű lakásépítést kell alkalmazni, ugyanakkor továbbra is számolni kell a családiházas lakásépítéssel. A budapesti agglomeráció korszerű központrendszerét — az eddigi egyközpontú városszerkezet feloldásával — a meglevő városközpont korszerűsítésével és területének növelésével, hat városrészközpont kiépítésével kell létrehozni. Emellett tovább kell fejleszteni az erre alkalmas kerületi központokat is. ... Budapest környékének erre alkalmas területein olyan üzemek telepítése kívánatos, amelyeknek Budapesthez való közelsége feltétlenül indokolt. Ennek során figyelembe kell venni a női munkaerő helybeni foglalkoztatását is. A növekedő szabad idő eltöltésével kapcsolatos igények kielégítése, továbbá a levegő tisztaságának védelme érdekében a város zöldterületeinek és üdülőterületeinek fokozatos fejlesztése szükséges. A város meglevő zöldterületeinek megóvására, fenntartására és fejlesztésére különös gondot kell fordítani. E tekintetben fontos feladat a Duna szigeteinek és a budapesti gyógyfürdők környezetének zöldterületi fejlesztése, a sportolásra alkalmas Duna-szakaszok rendezése, a budai erdők parkerdőkké alakítása, a sportpályák korszerű elhelyezésére sportligetek szervezése. ... A lakosság mindennapi közlekedésére fordított idő csökkentése és a kényelmes utazás biztosítása érdekében a közlekedés sebességének és kapacitásának fokozása szükséges. A közlekedést a városfejlesztés többi elemével — elsősorban a tömeges lakásépítéssel — térben és időben koordinálva kell fejleszteni. ... A vízellátás terén biztosítani kell, hogy Budapest minden lakosa és Budapest környékének valamennyi települése vezetékes vízellátásban részesüljön. Ennek érdekében a Duna melletti víznyerő területek bővítése, a tároló-medencék építése, a nyomó- és elosztóvezetékek hálózatának bővítése szükséges. A csatornázás fejlesztésével el kell érni, hogy a budapesti összlakosság 95%-a csatornázott területeken lakjék. A fejlesztési feladatok közül kiemelkedő fontosságú a szennyvíztisztítás megoldása és a budai hármas főgyűjtőrendszer kiépítése. A Budapest környéki településeken a csatornahálózat megépítésének ütemét gyorsítani kell. A Dunába tisztítatlanul ömlő szennyvíznek mennyisége nem növelhető, a szennyvizek tisztítását fokozottan meg kell oldalni. ... A gázellátás fejlesztése terén a földgázüzemre való átállásra kell törekedni. Ez lehetővé teszi mind az egyedi gázfűtés, mind pedig a távfűtés széles körű alkalmazását és az ipar hőenergia-igényének korszerű kielégítését, ugyanakkor hozzájárul a főváros levegőjének tisztábbá tételéhez. ... 4. A főváros fejlesztése elsősorban a tömören, városiasán beépített területek arányának növelésével történjék. Emellett szükséges új építési területek kijelölése — elsősorban északi irányban — oly módon, hogy a tervezési távlaton túl jelentkező területi igények kielégítésének lehetősége is biztosítható legyen. A fejlesztés során a kulturális, műemléki és építészeti értéket képviselő városrészeket, jelentős természeti értékeket meg kell óvni, az értékes tájképi és városképi adottságok érvényesülését biztosítani kell. 5. A Kormány felhívja Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságát, hogy Budapest és környéke általános rendezési tervét — a környék vonatkozásában a Pest Megyei 126
