Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
Hozzájárult a népesség rendkívül gyors ütemű növekedéséhez az is, hogy az ipar szívóhatásával egyidejűleg megkezdó'dött a többi népgazdasági ág — ezen belül a kiszolgáló ágazatok (kereskedelem, helyi közlekedés, szociális és kommunális ellátás) — jelentős, bár az iparfejlődés méreteitől elmaradó fejlesztése is. A kiszolgáló ágazatok dolgozóinak aránya 1891-ben még az összfoglalkoztatottaknak csupán 10%-át tette ki, 1960-ra viszont megközelítette az egyharmadát. Ez a fejlődés jórészt a fővárosi színvonalból, feladatkörből adódik. Különösen a női munkaerő foglalkoztatását elősegítő munkahelyek számarányának növekedése nagy fontosságú. Ez igényli a különböző gyermekintézmények (óvodák, bölcsődék, napközi otthonok) hálózatának gyorsabb ütemű bővítését is. E tényezők együttes hatására, továbbá az emelkedő [számú] születések következtében — bár a kedvezőtlen lakáshelyzet miatt egyre nehezebbé vált a letelepedés — Budapest lakossága 6 év alatt (1949—1954 között) 240000-rel (15,0%-kal) nőtt. Ez a népességgyarapodás méretét tekintve nagyobb volt, mint a főváros egy évszázados fejlődése során bármikor. E szaporulattal Budapest népessége elérte, majd — 1952-től — túlhaladta a háború előtti legmagasabb szintet. 1957 elején Budapest lélekszáma a lakosság külső vándorlási vesztesége folytán lényegében az 1954—55 évi szintre csökkent. Azóta a népességfejlődés ha ütemében módosult is, egyenletesebbé vált. 1960—1964 között a népesség szaporulata fokozatosan csökkent, ezt követően pedig a lakosság növekedése évi 16—17 000 fő körüli szinten állandósult. ... Budapest népessége, tekintve, hogy jelenleg alig 20 000-rel kevesebb a 2 milliónál, várhatóan még ez évben eléri ezt a szintet. így fővárosunk népességszámra Európa nyolcadik, a Közép-Duna-medencének pedig legnagyobb városa. Budapest környékén 1960 óta gyorsabb ütemben nőtt a népesség, mint a megelőző 11 évben. A Kormány 1027/1960. sz. határozatával Budapest környékeként kijelölt 64 település lakossága ez idő szerint már meghaladja a 400 000-t. Jellemző, hogy ez az évente mintegy 10 000-et kitevő népességszaporulat a Pest megyei népességnövekedés 99%-a. A főváros körüli településgyűrű népességszaporulatának ütemét érzékelteti, hogy [az] 1960—1965 évek folyamán ezer lakosra számítva Budapesten 78, a környéken viszont... 187 fővel gyarapodott a lakosság. ... ... E népességi koncentráció — a lakosság számának előreszámítását figyelembe véve — a következő tervidőszakokban tovább fokozódik. Az agglomerálódási folyamat gyorsulása világjelenség, azonban nem kedvező, hogy Budapest és környékének országon belüli népesedési súlya 1981-re várhatóan 25,4%-ra növekszik. Ebből adódóan mind a főváros, mind Budapest környéke fejlesztésére, a lakosság életkörülményeinek javítására, az egyes városrészek között fennálló ellátottsági szintkülönbségek fokozatos megszüntetésére kell a fővárosnak — a Pest megyei tanáccsal együttműködve — a következő tervidőszakokban a szükséges intézkedéseket megtennie. ... ... A lakosság korösszetételének várható változására tekintettel rendszeresen figyelemmel kell lenni a foglalkoztatási színvonal alakulására, az idősebb korúak és a fiatal korosztályok sajátos problémáinak megoldására. A főváros munkaerő igényének kielégítése a távlatban nem oldható meg a helyi törzslakosságból, ezért továbbra is szükség van a bevándorlásokra és az ingázásoknak a jelenlegi szinten tartására. Emellett a főváros munkaerőhelyzete a már foglalkoztatott munkaerő racionálisabb felhasználását és a munka termelékenység növelését követeli meg. 124
