Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Közművelődés
Az iskolai múzeumlátogatások idejét az iskolai tantervnek a tanmenetbe történő kidolgozása szabja meg. Nagyon fontos, hogy az iskolák történelem tanárai múzeumi módszertani segédanyagot kapjanak. Ebből a célból tanári segédkönyveket, óravázlatokat, feladatlapokat szerkesztettünk. A múzeum dolgozóinak a tanárokkal való együttműködése révén különböző kapcsolati formák jöttek létre. Múzeumi munkaközösséget hoztunk létre, melynek tagjai múzeumi tanórákat, bemutató órákat, szakköri foglalkozásokat tartanak, módszertani segédanyagokat készítenek, részt vesznek a múzeumban tartott történelemtanítással foglalkozó konzultációkon, vitákon. Rendszeresen tartanak itt foglalkozásokat az egyes kerületek történelemtanáraiból alakult munkaközösségek is. Ezek a kapcsolatok sok hasznos tapasztalattal segítik a múzeum pedagógiai munkáját. Az iskolai múzeumlátogatások, múzeumi tanórák szervezési nehézségein igyekeztünk segíteni térítésmentes autóbuszok biztosításával is. Mint múzeumi pedagógus két év alatt sok múzeumlátogatást, múzeumi tanórát, bemutató órát, szakköri foglalkozást láttam, sőt, szakköri foglalkozást magam is tartottam. Ezek közül veretnék most néhányat elemezni. A múzeumlátogatásoknak is megvan a maguk metodikája és haszna az oktatás folyamatában, de nem lehet egyenértékű a múzeumi tanórákkal. A tárlatvezető korra és érdeklődési körre való tekintet nélkül, nagy lexikális tudással, de kevés pedagógiai hozzáértéssel vezet a kiállításokon. Ezért van szükség arra* hogy pedagógus foglalkozzon a gyermekcsoportokkal, aki ismeri az adott korcsoport tananyagát és a múzeumi anyagból ki tudja választani a tananyaghoz kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat. A kiállítás egyszerű bemutatása helyett hasznosabbak a beszélgetés formájában történő vezetések, ahol a tanulók aktiv részeseivé válnak ennek, gondolatébresztő kérdéseikkel bevonjuk őket a magyarázatba. Múzeumunk anyaga elsősorban helytörténeti órák tartására alkalmas, így elsősorban ezekre kell a figyelmet fordítani. Egy általános iskolai tanár, a 6. osztály tananyagába tartozó ,, Buda hétköznapjai a török korban” című témát az alábbiak szerint dolgozta fel osztálykeretben. Először alaposan áttanulmányozta a „Fővárosunk ezer éve„című kiállítás ide vonatkozó anyagát, majd tájékoztatást kért a múzeum tanárától a bemutatható és kézbe adható tárgyi emlékekről és képanyagról. A kiállítás megtekintése és magyarázata közben a tanulók megfigyelési feladatokat kaptak a kor gazdasági, társadalmi, műveltségi helyeztéről. A feladatok feldolgozására a tanteremben került sor diaképek és a tárgyi emlékek segítségével. A sok benyomás segítségével végül is maradandó kép maradt a tanulókban a törökkori életmódról és a tanóra valóban élményt nyújtott azzal, hogy szemléletes volt. A múzeumi tanórák fontosságát bizonyítja az az alábbi kísérlet is, melyet az egyik általános iskola két ötödik osztályában végeztünk. Mindkét osztály az őskor összefoglalása után helytörténeti óra keretében ismerkedett meg a főváros őskori emlékeivel. Az egyik osztály a múzeumban, a másik pedig az iskolában elemző szöveggel kisért diakép-sorozat segítségével tett képzeletbeli sétát a fővárosban és környékén. A múzeumban a tanulók rövid tájékoztatás után feladatlapon dolgoztak a kiállítótérben. A feladatlapos feldolgozás mindenkit aktivizált. A tárgyak közvetlen szemlélete, majd a múzeum tantermében kiosztott eredeti régészeti tárgyak tapintása, vizsgálata az egész elmélyítését szolgálta. A következő órán felmérést végeztünk a két osztályban. A kérdé91
