Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Gyüjteményeink
GYŰJTEMÉNYEINK Kubinszky Judit: Forrás a magyarországi munkásmozgalom tanulmányozásához (1883—1918) Az 1883-1918 közötti magyarországi munkásmozgalomra vonatkozó korabeli dokumentumok még kellőképpen fel nem tárt lelőhelyei, a Budapest Főváros Levéltárában őrzött M.(kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Elnöki reservált iratai. A Fővárosi Levéltár felmérte annak a segítségnek a nagy jelentőségét, amelyet az iratok ismertetése által a korszak kutatói számára nyújthat és vállalva ezt a rendkívül fontos és megtisztelő feladatot elkezdte ennek a nagy gondosságot igénylő munkának a megvalósítását. A Levéltár birtokában levő iratok több mint egy évtizeddel a fővárosi rendőrség államosításának kimondása után keletkeztek. Tudvalevő, hogy a fővárosi rendőrség államosítását a fővárosi törvény tárgyalásánál határozta el az országgyűlés 1872. november 26-án, és ezt a döntését a főváros egyesítéséről szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk 20—21.§-ában rögzítette. Azzal a feltétellel, hogy a fővárosi rendőrség szervezeti felépítéséről, működési szabályairól a belügy— és igazságügyminiszterek részletes törvényjavaslatot terjesztenek majd a képviselőház elé. A fővárosi rendőrség szervezetét és hatáskörét az 1881. évi XXI. törvénycikk állapította meg. Eszerint a fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminiszter alatt áll, vezetője a főkapitány, illetve a rendőrség szervezeti tagolódása szerint van egy központi hivatala, a főkapitányság, ehhez tartoznak a kerületi kapitányságok, kirendeltségek. A rendőrség hatásköre a főváros területére terjed. Feladata: a rendfenntartás, a törvények, rendeletek, szabályrendeletek megszegésének megakadályozása, az ezirányú nyomozás és feljelentés az ületékes bírósághoz, hatósághoz. Feladata továbbá a fővárosi törvényhatóság támogatása, intézkedéseinek végrehajtásához — ha ez szükségesnek látszik — a rendőrségnek segítséget nyújtani. A fővárosi rendőrség működési területe kiterjed még a közlekedés biztosítására és a nyilvános előadások, gyűlések engedélyezésére. A fővárosi rendőrség hatáskörét először az 1889. évi XLVI. törvénycikk terjesztette ki Erzsébetfalvára (Pesterzsébet), az 1912. évi IX. törvénycikk Kispest és Pestszentlőrinc területére, majd az 1916. évi XXXVIII. törvénycikk Csepel területét is hatáskörébe vonta. A budapesti főkapitányság iratait 1919. augusztusában a fővárost megszállva tartó román csapatok parancsnoksága Romániába szállította, ahonnan 1956-ban a Párttörténeti Intézet közreműködésével kerültek vissza ismét a magyar állam tulajdonába, majd az iratgyűjteményt átadták Budapest Főváros Levéltárának, amely 1957 óta őrzi és gondozza azt. A főkapitányi hivatal elnöki rezervált irattára általában a politikai nyomozások és a bizalmas ügyek iratait tartalmazza. Ez az irat gyűjtemény az 1883-1918 közötti időszakra vonatkozó sokféle adatot, információt tárol. Megtalálhatók itt a külföldről a fővárosba érkező nemzetközi kalandorok, szélhámosok nyomai, a különféle mozgalmak, irányzatok — nihilisták, anarchisták, an73
