Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
Megjegyzendő, hogy „Árpád sírját” az elmúlt évszázad folyamán éppen nyolc alkalommal vélték megtalálni a legkülönbözőbb helyeken. 1882-ben indult az első tervszerű terepbejárás a honalapító temetkezési helyének felkutatására, illetve fővárosunk koraközzépkori topográfiai adatainak egyeztetése szempontjából oly fontos Fehéregyháza romjainak megtalálására. Bár konkrét — egyértelmű választ - a romok helyére vonatkozóan még ma sem adhatunk, azt viszont elmondhatjuk, hogy egyetlen kutatás sem volt eddig eredménytelen: Öbuda földje kereken 200 éve, Schönviesner István 1778-ban elkezdett régészeti ásatása óta máig is ontja magából a történelmi értékeket, a meglepetéseket! Középkori régészeti kutatások Óbudán A középkori város Óbuda területén a török uralom és a visszafoglalási harcokban rommá lett. Ezeket a romokat az új betelepítésnél és újjáépítésnél teljesen eltüntették. A középkori városról az okleveles adatok és XVII—XVIII. századi metszetek és térképek igen kevés támpontot nyújtottak. Ezen a gyér alapon indultak el 1850 körül az első középkori feltárások. Eredményeikben nem sokat hoztak, de az érdeklődést felkeltették a város középkori múltja iránt (a római kori emlékek feltárása már nagy erővel folyt). A szerencsés véletlen ebben az időben hozott felszínre két nagyobb középkori objektumot a Bécsi úton és a Kálvin utcában, melyeket, ha az azonosításuk körül sok vita is folyt, mégis az újabb régészeti kutatáshoz és Öbuda történetével foglalkozók számára plusz adatokat nyújtott. A 30-as évek közmű és építési munkái ismét több új középkori lelőhelyet hoztak (Fő tér, Kálvin u.). Nagyobb arányú, szervezettebb kutatásra azonban csak az új lakótelep építését megelőző szanálásokkal illetve az építkezések megindulásával nyílt lehetőség. Ez az adottság, az építkezésekből adódó lehetőség azonban erősen megkötötte a tudományos problémák és témák tisztázásának sorrendjét és keretét. A kutatásoknak ez a nehézsége nem csak a budapesti régészeti munkákra jellemző, henem az egész ország területén hasonló a helyzet. (MTA Társadalmi Történeti Osztályának Közleményei, 1961.207—211.). Tehát a most folyó kutatás első fázisában elsősorban a már ismert objektumok hitelesítése és új lelőhelyek felkutatása, (pince ásatások, földmunkák megfigyelése) volt a cél. (Bertalanné Búd.Rég. 1973.99— 111.). A 70-es évektől folytak az óbudai lakótelep I. — II. — III. ütemének építési és ehhez kapcsolódóan a közművesítési munkák. Ezek során 1973—76 között sikerült a középkori város két oklevelekben említett kolostorának: a ferences és klarissza kolostorok helyét megtalálni és részben feltárni. Ezzel a középkori topográfia számos problémájának megoldásához jutottunk közelebb. Befejezhető volt a vita, mely a klarissza lostor helye körül folyt és végleg kizárta a Bécsi úti és Kálvin utcai romokkal való azonosítását. A feltárt objektumokkal a magyar művészettörténeti kutatás két jelentős emlékkel gazdagodott. Több új adatot kaptunk a középkori úthálózatra és beépítésre. Több ponton meghatározhattuk az 1355-ben a királynéi és káptalani város között meghúzott határ déli szakaszát. (Búd.Rég. 1976.). Középkori kutatások Óbudán - 1977-ben Óbuda területén a középkori topográfia tisztázására folytattuk a régészeti feltárásokat. A 58
