Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
A látogatói létszám növekedésével kibővültek a bemutatással kapcsolatos elvárások. Teljesen újjáépült, kibővült a Teveház és a Rágcsálóház, ahol az állatok igényein kívül a bemutatási szempontokat is igyekeztünk messzemenően figyelembe venni. A mai igényeknek megfeleően létesült a kétszintes Vivárium, ahol rovarokat és más gerincteleneket mutatunk be. A kert dolgozói tanulmányozták a környező államok állattartási és bemutatási formáit, mivel az adaptáció sok esetben hasznosabbnak és gazdaságosabbnak bizonyult, mint a saját tervezés, így a lipcsei állatkerttel léptünk olyan kapcsolatba, hogy az ő terveiket felhasználva és gyakorlati szaktanácsaikat követve építettük az új szibériai tigrisházakat és kifutókat, amelyek nálunk igen jól beváltak. A legkorszerűbb felnevelési igényeknek is megfelel a legutóbb épült kisállat-nevelő ház. Ugyancsak nemrégiben épült az emlősök részére az állatkerti kívánalmaknak megfelelő karantén. Teljesen újjáépült a Pingvinház a hozzá tartozó tavas kifutóval, az állatóvoda, valamint kibővült a Tigrisház és a Medveketrec—sor is. Nem maradt el az eredménye annak, hogy az állatok igényeit maximálisan igyekeztünk kielégíteni, mert a legértékesebb és az állatkertben csak ritkán szaporodó fajok közül is számos igen jól szaporodik az Állatkertünkben. Az állatállomány alakulása Az állat szaporulat nagy száma namcsak azért jelentős, mert mind a gyermek, mind a felnőtt látogató szívesen gyönyörködik az apró-cseprő, anyja mellett botladozó vagy egymással hancurozó kis állatokban, henem mert ezzel a világ állatkertjei között is rangot kapott a budapesti állatkert. Ennek hasznossága jelentkezik a nemzetközi állat cseréknél is. Ma már a legritkább állatfajok között is válogathat a Zoo, ha külföldi partnerekkel cserét akar lebonyolítani. így módunk van úgy válogatni, hogy olyan állatokat hozassunk be, amelyek hozzásegítenek ahhoz,hogy az állatvilágot rendszertani átfogásban mutathassuk be. Ezért különös gondot fordítunk arra, hogy az egyes rendszertani egységek főbb képviselőit beszerezzük, így pl.: szajga antilop (Saiga tatarica), onager (Asinus — Equus — hemionus onager), pingvinek (Spheniscus humboldti és Eudyptes crestatus), afrikai vöröscsörű tokó (Tocko erithoriutus) stb. A szaporulat, illetve az állatcserék eredményeként a Fővárosi Állat— és Növénykertben a közönség ma már olyan állatokban is gyönyörködhet, amelyek sohasem, vagy csak régen voltak láthatók. így pl. pingvinek (Spheniscus humboldti és Eudyptes crestatus), markhor (Capra falconieri), hawaii-lúd (Branta sandvicesia), nubiai ibex (Capra ibex nubiana), törpe víziló (Cheorepsis liberiensis) — melynek külön érdekessége azonkívül hogy védett, kipusztulástól fenyegetett faj - nálunk utódja is született. Dorkasz gazella (Gazella dorcas) a kis méretű gazellák legkecsesebbjének már a negyedik nemzedéke született meg Budapesten. A papucscsőrű madár (Báláén—iceps rex) — ez a papirusz—mocsarkban élő különleges csörű gázló, már 7 éve él egészségesen a budapesti állatkertben, holott a leírások szerint zárt téren még viszonylag természetes körülmények között is legfeljebb 3—5 évig marad életben. 47
