Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
mi demonstrációra szolgáltak, de alkalmanként kielégítették a polgárok látványosság és szenzáció igényét is. A francia polgári forradalom új fejezetet nyitott az állatkertek történetében is. A részben feloszlatott és áttelepített versailles-i menazséria helyett megépült a Jardin des Plates, az első (és ma is működő) párizsi állatkert, mely két irányban hozott újat. Az eddig zárt kertet megnyitották a nép előtt, ugyanakkor a híres tudósok, mint Buffon, Daubenton, Cuvier, Gooffry St. Hilaire zoológiái munkája nyomán az állatkert tudományos jelentőséget kapott. A fellendült biológiai kutatások, az új állatok felfedezése, az anatómiai és az élettan iránti érdeklődés mind nagyobb igényt tamászatott a polgárság részéről a természettudományi képzés irányában. Társaságok, egyesületek alakultak, melyek síkraszálltak az állatkertek alapítása és fenntartása mellett. így alakult meg a Zooligical Society támogatásával a londoni állatkert a Regent’s Parkban, 1828-ban. Erre használták először a Zoological Garden = zoológiái kert elnevezést, melyből később polgáriasult a ZOO elnevezés. A londonit követik az amszterdami, antwerpeni, berlini stb., zook, szinte nem múlik el év állatkert-alapítás nélkül. Az állatkertépítők nem ismerve még a tartott állatok biológiai igényeit, monumentális, túlbiztosított, de szűk ketreceket építettek, igyekezve kihangsúlyozni a tartott állat vérengző bestia voltát. Azonban a gyorsan felépült és benépesített állatkertek természettudományos és népművelő jellegük dacára hamar hanyatlásnak indultak, és egyre inkább csökkent színvonaluk is. A várt jövedelmek elmaradtak, így egyes kertek megszűntek, vagy a legkülönbözőbb olcsó látványosságok és attrakciók nyújtásával próbáltak segíteni financiális nehézségeiken. Ebben a hanyatló korszakban mutatott új utat a fejlődéshez Carl Hegenbeck életműve a Hamburg-Stellingeni állatkert. A világ szerte ismert állatkereskedő állatkertje létrehozásakor szakított az eddigi hagyományokkal és akklimatizált állat a hatalmas méretű, de rácsok nélküli, egymástól árok-rend szerrel, sziklákkal elválasztott kifutókban helyezte el (1907). A hamburgi példa nagy visszhangot keltett, így hazánkban is felhasználták a Hagenbeck—féle elképzeléseket a budapesti állatkert felújításkor. Időközben nyilvánvalóvá vált a „Hagenbeck - szisztéma” hibája: túl messzire ment az állatok akklimatizálásával. De mindez mitsem von le Hagenbeck állatkert építészeti szemléletváltoztató jelentőségéből. A II. világháború éveit a legtöbb állatkert alaposan érezte, hiszen jónéhány teljesen, vagy részlegesen tönkrement, illetve élőanyaga kipusztult. Az állatkertek igazi jelentősége és szerepe az emberek tudatformálásában az újjá, vagy az újra épített zookban tudott kibontakozni. Ezek az intézmények ma már tudományosan vezetett intézetek melyek minden tekintetben igyekeznek megfelelni a kor támasztotta követelményeknek: népművelésnek, kutatásának, állat- és természetvédelemnek, az emberek kikapcsolódásának, aktív pihenésének. Az állatkert ma az emberek természettudományi iskolája. Az állatkertek szinte predeszti42
