Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
ra. Az anyaggyűjtés, a szerkesztés, a kiadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladata. Az Intézet társszerkesztőt biztosít és a költségek (külső anyaggyűjtők, gépelés díjazása) egy részét vállalja, így indult meg a hazai szakirodalom feltérképezése 1900-tól, melynek eddigi eredményei: A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája 1. és 2. kötete az 1900-1912-es periódus 150 folyóirata csaknem 2000 évfolyamának gondos feldolgozása alapján összesen 1200 oldalon, mutatók sokaságával, továbbá a soron kívül elkészült 5 .kötet az 1945-1947-es évek könyv- és folyóirattermésének átpásztázása alapján kereken 250 oldalon. Munka alatt van a 3., az 1900-1919-es évek monografikus terméséből válogató kötet, amely akárcsak az imént említett 8.kötet, 1978 folyamán kerül kiadásra. Az elkövetkező évek alatt teljesül ki a retrospektív sorozat. Az országos szakkönyvtári kijelölése óta eltelt 10 esztendő alatt tehát megtette a szakközpont az első lépéseket, hogy hagyományaihoz híven a gondozására bízott tudományterületen a kérdéssel foglalkozó párt- és állami szervek, tudományos intézetek, kutatók és laikus érdeklődők számára a régebbi és legújabb magyar és külföldi forrásanyagot biztosítsa és erejéhez mérten új információs segédeszközökkel segítse elő a dokumentumok áradatában való eligazodást. Magyar és külföldi tudományos intézmények és egyes kutatók részéről érkezett megbízások sokasága (többnyire egy—egy szűkebb szociológiai részkérdés témabibliográfiájának összeállítására) és a speciális szakbibliográfiák iránti viszonylag széleskörű (a szociológiánál ez változóan 100— 800 érdeklődőt jelent) kereslet igazolja, hogy az eddigi kezdeményezések is bizonyos tudományos-társadalmi szükségletet elégítettek ki. Az igényeket és a lehetőséget mérlegelve mégis azt kell mondanunk, hogy a szó szoros értelmében tette meg csak az első lépéseket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja ezen a téren. Hosszan sorolhatnánk a modern dokumentációszolgáltatás elengedhetetlen körülményeinek tekintett feladatokat (pl. magyar és idegennyelvű könyvtermés és folyóiratirodalom megadott szempont szerinti folyamatos figyelése, tömörít vények, vagy bő referátumok, fordítások készítése stb.) amelynek ellátására a központ jelen feltételei között még csak nem is gondolhat. A kép teljességéhez tartozik ugyanis, hogy eleinte, 1969—1973 között, a fent jellemzett rohamosan szaporodó többletmunkákat a jóval több mint 10000 beírt látogatót ellátó központi olvasószolgálat próbálta, mintegy „mellékesen” elvégezni. Fokozatosan kiedrült, hogy egy medvéről két bőrt nem lehet lehúzni, a könyvtár esetében sem. 1973. július 1-ével hívta életre az intézményt fenntartó Fővárosi Tanács illetékeseinek jóváhagyásával belső erőkből a könyvtár igazgatósága az önálló Szociológiai és Dokumentációs Osztályt, 3 könyvtárosból és egy adminisztrátorból álló személyzettel. A követelmények azonban, az illetékes legfelsőbb tudománypolitika szerveinek a szolgáltatások tökéletesítésére irányuló folytonos sürgetéseivel alátámasztva tovább növekedtek. E körülmények, a fiatal osztály túlterheltségnek figyelembevétel határozta el a könyvtár vezetősége, hogy 1978-ban, a központi könyvtár súlyos helyiségproblémáival, létszámproblémáival is számolva, mind területileg, mind személyzetben újabb erősítést ad az országos funkciójának gondozására elsősorban felelős részlegének. 39
