Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Intézményeink életéből

be—, elegáns külsővel, de nagy papaírpazarlással, évenként 5-5 füzetben 55-65 íven. 1977-ben viszont már 12 száma jelent meg sterényebb formátumban, csak évi 45 íven, belső értéke mégis megduplázódott: 2 intézmény helyett 14 budapesti és vidéki gyűjtemény 160 különböző külföldi folyóiratainak legújabb számaiból tálja a kutatók elő azok tartalomjegyzékeit. Ennek eléréséhez persze a technikai egyszerűsítések sorát kellett alkalmazni, (a folyóiratok fejlécei, tükrei kicsinyítése, a rendelkezésre álló papírterjedelem maximális kihasználása az esztétikus és olvasható külső megőrzésével stb.).

Ismét a kutatók táborából érkezett sürgetések hatására indította meg egyik legnépszerűbb, szakközönség által használt sorozatát központ a negyedévenként megjelenő „Szociológiai Információ” A magyar nyelvű szakirodalom válogatott bibliográfiája című, havi és éves mutatók sokaságával együtt évenként átlag 400 oldalt kitevő, ma már külföldön is keresett kiadványát, amely a Magyarországon megjelenő idegennyelvű és a külföldön magyar szerkesztőktől kiadott, szükség szerint annotálva, a gyűjteményes kiadványokat analitikus bontásban tárja fel. Voltaképpen itt is régi tradíciót újított fel az országos szakkönyvtár: említettük, hogy az első világháborút megelőző években a SzabóErvin vezette intézmény kiadványa, a Fővárosi Könyvtár Értesítője, majd az 1910—12-es évekről ugyancsak az intézmény, de már önálló kiadványokban, tette hozzáférhetővé Magyar társadalomtudományi bibliográfia sorozatcím alatt az egykorú hazai termést. Egy rövid időszakban, 1941-1942-ben ismét a Fővárosi Könyvtár egy (átmenetileg az antifasiszta mozgalomban is szerepet játszott) tudományos munkatársa, Könyves Tóth Kálmán magánvállalkozóként kísérletezett ismét hasonló éves jegyzékkel. A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy amikor 1972-ben a most már hetedik évében járó Szociológiai Információ első száma megjelent, a kiadvány hézagpótló jellegét felismerő közönség köréből köszönő, sőt tucatnyi máig megőrzött dokumentumban kitörő lelkesedést tükröző írások sokasága érkezett a szakközpontba. A kiadvány, amelyet elindítója és máig is szerkesztője Hiripiné Végh Mária évről-évre tökéletesített és jobbít, az eltelt évek tapasztalatai szerint jelenleg a legkeresettebb, leghasználhatóbb, a leggyorsabb információt nyújtó segédeszköz a szakterületen, amely laikusokat és akadémikusokat egyaránt maradéktalanul kielégít — persze csak a magyar vonatkozású újabb irodalmat illetően. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a sorozat céduláiból szakszerint kumulált, tehát egy—egy szűkebb részkérdés címanyagát nem évenként 4 füzetben, hanem egy helyen feltáró egypéldányos katalógusra. Alkalmi érdeklődők, diákok, újságírók, hivatásos szociológusok, szocialista és kapitalista országokból érkezett kutatók munkájához vagy levélbeli megkeresésekben jelzett információs igények kielégítéséhez, amennyiben a magyar szakirodalomról volt szó, éppen ez az egypéldányos, kéziratos kumulatív anyag nyújtotta a legbiztosabb támaszt. Ezért vette tervbe a központ a Szociológiai Információ első 5 évfolyam címanyagából való újabb válogatás alapján az 1972—1976-os Magyar szociológiai irodalom kumulatív bibliográfiája kiadását 1978-ban.

Ez utóbbi kereken 25 ívre tervezett munka „A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája” című sorozat 8.kötetként fog megjelenni. S ennek említésével érkeztünk el a központ legnagyobbnak bizonyult újabb szakinformációs vállalkozásához! A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár még 1970-ben kötött kooperációs szerződést az MTA Szociológiai Intézetével a mai társadalmi valóság tudományos értékeléséhez elengedhetetlenül fontos, nagy hagyományokban gazdag régebbi magyar szociológiai irodalom megismerését segítő történeti bibliográfiai sorozat megindításá38