Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
Ervin-i tradíciók felélesztése jegyében tette meg az első szerény lépéseket a téren, amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szociológiai előadássorozatához kapcsolódva megindította az esetenként 60—100 címet felölelő és mindig az utolsó 5—6 év magyar és külföldi könyv és folyóiratanyagából válogató „Tematikus Szociológia Kisbibliográfiák” c. sorozatát, amelyek a város és falu, a nőkérdés, az ifjúság, az öregedés, az alkoholizmus, a nevelésügy stb. stb., szociológiai irodalmából nyújtanak első eligazítást s belőlük eddig 14, részint teljesen kifogyott szám jelent meg 500—800 példányban. A szerény terjedelmű i füzetek nyílván hézagot töltöttek be, a szakterület iránt érdeklődő laikusok egyes kiadványokat szinte szétkapkodtak, ám a hivatásos szociológusok kimerítőbb tájékoztatást sürgettek. Ennek a sürgetésnek engedve idította meg a központ 1974-ben Tematikus szociológiai bibliográfiák címen egy—egy előtérbe került kérdéskör ugyancsak a legfrissebb (az utolsó 4—6 év anyagából merítő), de már 400-500 címet tartalmazó sorozatát, amely kissé az UNESCO támogatásával Hágában kiadott Current Sociology c. ugyancsak tematikus sorozathoz hasonlít — azzal a különbséggel, hogy a hágai kiadványok általában 3—5 éves késéssel regisztrálják az anyagot, a szakterület nemzetközileg legtekintélyesebb képviselőivel dolgoztatnak, reprezentatív kiállításuak és összehasonlíthatatlanul drágábbak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igénytelen külsejű, sokszorosított, 4-5 Ft-ért árúsított, újabb irodalmat nyújtó ugyancsak 60—80 lapos publikációi. Az eddig kiadott öt füzet a családkérdés, a cigányság, a szabadidő stb. szociológiai irodalmából tárt fel szélesebb anyagot. Mint az ország legrégibb a legnagyobb külföldi szociológiai könyvirodalmat vásárló gyűjteménye a Fővárosi Könyvtár a hazai kutatóbázisnak új intézmények létesítése nyomán is bekövetkezett kiszélesedése miatt kötelességének érezte, hogy az új szerzeményeiről a lehető leggyakrabban informálja az idegennyelvű anyagot is kereső közönséget. Ennek a törekvésnek a jegyében indította meg az 1970 óta havonta kiadott .„Újonnan érkezett külföldi szociológiai szerzemények” c. füzetsorozatát. Az igénylők számának felmérésérekülönvizsgálatokat folytatott, ezek alapján felállította a hazai szociológusok és szociológia iránt érdeklődő intézmények címtárát (szociológus kataszter”). A körkérdések azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy kereken félezer olyan kutató van, aki az idegennyelvű szerzemények iránt is érdeklődik. S az említett füzetsorozat megindítása.utánlényegesenmeggyorsult a devizáért vett új külföldi szakkönyvek iránti kereslet. Nem egyszer fordult elő, hogy amikor valaki a könyvtár által kiküldött jegyzékkel kezében reklamált egy művet, már csak előjegyzethette, mert nála fürgébb kutató már kikölcsönözte azt. A központ szükségét érezte annak is, hogy devizaforintok százezreiért járatott külföldi szakfolyóirataira is ráirányítsa az érdekeltek figyelmét. Ezért indította meg 1971-ben ugyancsak új sorozatát „Tájékoztató külföldi szociológiai folyóiratokról” amely egyfelől a legelemibb, másfelől viszont a legszélesebb betekintést adja az új folyóiratokba: xeroxmásolatokban közli azok tartalomjegyzékeit. Egy kissé az intézménynek a modern dokumentációban való felkészületlenségét is jellemzi, ha utólag eláruljuk: csak a sorozat megindítása után tájékozódtunk arról: nem új, nem eredeti vállalkozásba kezdtünk. Az USA-ban, Angliában és másutt már néhány éves múltra tekintettek vissza az ugyanolyan típusú „current contents”-ek. A „Tájékoztató”... 1971 óta nagyot fejlődött: eleinte csak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az MTA Szociológiai Intézete egymást kiegészítő folyóiratbázisára támaszkodott, 70—80 külföldi lapot mutatott 37
