Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Intézményeink életéből

város 300 éves történetét a török alóli felszabadulástól a szocialista tanácsrendszer létrehozásig. A köznyelven „források” néven népszerűvé vált kötetek jelentőssége abban áll, hogy mintegy 3 évtized múltán újra megindította a fővárosi levéltár tudományos— publikációs tevékenységét. A hivatkozott kötetek (az I.kötet 1686—1873-ig, a II.kötet 1873—1919-ig, a III.kötet 1919-től 1945-ig a IV. pedig 1945 —1950-es évkörökkel) Budapest története felfogásában marxista szemléletre törekedtek, amennyiben Budapestet nem mint országos események színterét, hanem mint gazdasági, társadalmi, politikai közösséget jellemezték. A „Források” a múltban a szokványos igazgatáscentrikusságtól eltérően a várostörténet tengelyébe a gazdasági—társadalmi vonatkozásokat állították. (Gazdasági élettel 120 dokumentum és társadalmi—politikai mozgalmakkal 423 dokumentum foglalkozik. Többszát iratban tükröződik a mindenkori kormányzat fővárossal kapcsolatos politikája, valamint a városi vezetés elképzelései politikai, gazdasági, igazgatási lehetőségei és korlátái). Ilymódon az igazgatás is új megvilágításba került, a társadalmi mozgalmak tükrözőjeként és eszközeként jelenik meg. A várospolitika fogalma pedig az őt megillető helyre került. A dokumentumok egyrészt érzékeltetik a tudatos városvezetés és várostervezés lépéseit, másrészt bemutatják az objektív feltételek és a politikai — közigazgatási megoldások közti összefüggéseket és ellentmondásokat. E kiadványsorozat új adalékokkal szolgált a legújabbkori magyar történelem árnyaltabb megértéséhez. A teljesség igénye nélkül példaként utaltunk arra, hogy új megvilágításba helyezte a századforduló utáni úgynevezett Bárczy korszakot, a városi önkormányzatért folytatott küzdelmet s a fővárosi politika szerepét a szocialista forradalom kivívásában. Nyomonkövethető a 25 éves ellenforradalmi korszak u.n. Budapest politikája is: milyen kormányintézkedések születtek a „bűnös város” megtörésére, s ellenkezőleg; hogyan építette és védte a főváros a maga liberálisabb várospolitikai gyakorlatát. A népi demokratikus forradalom véghezvitelekor is gyújtópontban állt a főváros, ahol a forradalom és ellenforradalom erői mindig is kiélezett küzdelmet folytattak. Az 1945-50. közti várrospolitikai csatározásokat bemutató kötet a szocialista korral foglalkozó első kiadványok egyike.

Szakmai és laikus körökből egyaránt érdeklődést váltott ki a Levéltár másik forráskiadványa: a Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyveinek közreadására. E forráskiadvány megjelentetése azért fontos, mert kihagyás nélkül teljes fondot tesz közzé, azáltal úttörő lépésnek bizonyult a legújabbkori történeti források kiadásában.

Elsősorban a történészeknek szántuk a feudáliskori városigazgatás történetét megvilágító forráskiadványnak első kötetét, a „Pest—budai hivatali utasítások a XVlIl.században” c. forráskiadványt. A túlnyomóan német, kisebb részben latin nyelvű források eredeti nyleven, eredeti helyesírással kerültek publikálásra s ezzel mind a magyar, mind a külföldi történészek és nyelvészek számukra hasznos, értékes anyaghoz jutottak. A folytatás a XlX.sz-i. utasításokat tartalmazza majd. Szándékaink szerint élénk ecsetvonásokkal járulhat hozzá a jozefinista kor igazgatási rendszeréről alkotott kép ábrázolásához.

E tudományos igénnyel készült kötetek elsődlegesen közművelődési célt szolgáltak, a kiadványokat a főváros múltja iránt érdeklődő széles olvasóközönségnek szántuk, de a szakmai körökben keltett visszhangból is világos, hogy a történészek is haszonnal forgatják és elismeréssel adóznak a munka színvonalának.

A Levéltár második — Levéltári Dokumentáció címet viselő — kiadványsorozataként Le-9