Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Intézményeink életéből

szertani útmutatással „segítse elő a tudományos kutatási munkát”

1972. március 1-én a Fővárosi Tanács VB külön foglalkozott Budapest Főváros Levéltárával, kiemelte a levéltári munkának azokat a területeit, amelyek a nyílt várospolitikát szolgálják. Felhívta a BFL figyelmét, hogy a „Fővárosi Levéltár alapvető feladata az őrizetében levő 14.686 fm anyag szakszerű kezelése és a kutatást segítő segédletek készítése”. Utasította a BFL-t, hogy a belső rendszeres levéltári feladatok és jelentős közigazgatási funkciója ellátása mellett a levéltár tevékenységének homlokterébe a szocialistakori iratok rendezését, a feldolgozást, e korszak várostörténete kimunkálását és a centennáris megemlékezésben való minél aktívabb részvételt állítsa. A VB kihangsúlyozta továbbá, hogy „elvileg indokoltnak tartja a Levéltár elhelyezésére új épület létesítését, a IV. ötéves terv időszakában ki kell jelölni az épület helyét, el kell készíteni a beruházási programot ”.

A centenáriumi munkálatok lendítőerővé váltak, beszámolóra köteleztek és programot adtak. Fzért tudományos—közművelési tevékenységünk 1973. és 1977. közötti időszakát meghatározták. Szerencsés körülmény, hogy 1970-75-ben készült intézményünk első ötéves terve, és koncepciója (csupán vázlatszinten). Jóllehet, a tervkészítés a BFL-t és új vezetőségét mind a munkák felmérése, mind a feladatok pontos meghatározása terén sok szempontból még felkészületlenül érte, a helytörténeti tevékenység fellendítésében, a Fővárosi Tanács igényeinek kielégítésébe a tervszerűség elemeit vitte.

1971. évben megrendezésre került az I. Budapesti Helytörténeti Konferencia. A tanácskozás napirendjén a helytörténeti mozgalom és a fővárostörténeti kutatás eredményei szerepeltek. A vita kiterjedt azokra a társadalmi összefüggésekre és politikai tendenciákra, amelyek a helytörténeti, helyismereti, honismereti mozgalom feltételeit meghatározták. Körvonalazódtak mindmáig érvényes szinten a mozgalom szervezeti keretei. Olyan alapfogalmak és szakkifejezések értelmezése tisztázódott, mint a helytörténet fogalma, a mozgalom és tudomány kapcsolata, a mikrovilág kutatásának módszertana, országos történet és Budapest—történet egysége és különbözősége. A fővárostörténeti kutatás múltját és részeredményeit áttekintve a konferencia feladatul tűzte ki Budapest történeti szintézise munkálatainak meggyorsítását, valamint olyan tematikus, több évszázadot felölelő forráskiadványok megjelentetését, amelyek nem csak a tudományos kutatók, hanem a helytörténészek, pedagógusok ismereteinek bővítésére szolgálnak. Az 1971. évi konferencia fellépett a vetélkedő kapcsán elterjedőben levő „kuriózumkutatás” ellen, óvott a résztémák feldolgozásánál óhatatlanul jelentkező partikularizmus veszélyétől. Hangsúlyozta a Budapest sajátos történeti fejlődésének törvényszerűségeivel foglalkozó „Budapestcentrikus” gondolkodásmód szükségességét. A vitára bocsátott dokumentumokban ekkor kidolgozásra váró javaslatok is közlésre kerültek.

A határozatok végrehajtásaként Budapest Főváros Levéltára három kiadvány sorozatot indított: 1.) Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai; 2.) Levéltári dokumentáció; 3.) Várostörténeti monográfiák.

Lzek közül sorrendben, de fontosságában is első helyen áll a Források Budapest Múltjából 100 ívnyi 842 dokumentumot tartalmazó 4 kötet, amely kifejezetten várostörténeti-várospolitikai szempontból válogatott eredeti, zömében elsőként publikált forrásokkal szemlélteti a fő-8