Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
Fordulatot hozott a várospolitika és a várostörténetírás kapcsolatában a tanácsok hatáskörének bővülése, amely az 1970. évi tanácstörvényben nyert megfogalmazást. 1970-től 1980-ig terjedő két ötéves tervperiódus a főváros kiemelt fejlesztésének évtizede. Tudatában voltunk annak, hogy a városfejlesztés sokirányú feladatainak megoldásához a hivataloknak és a lakosoknak minden erejüket mozgósítaniuk kell. Ez feltételezi a tapasztalatok értékesítését, minél szélesebb rétegek történeti, gazdasági ismereteinek bővítését. A nyílt várospolitika, szocialista demokratizmus egyenesen megköveteli a „hely” történetének, jelenének és jövőjének ismeretét és tudatos szervezését. A napi életben pedig az ügyvitel és az igazgatás folytonosságának biztosítására megerősítést nyert az iratkezelés levéltári felügyeletének szükségessége. A magyar levéltárügy történetében létrejött legátfogóbb rendelkezés 1969-ben látott napvilágot, a levéltári anyag védelméről és a levéltárról szóló 27.sz.tvr. és végrehajtási utasítás. A 6. § kimondja: „A levéltár tudományos intézmény, amely — jogszabályban meghatározott keretek között — igazgatási feladatokat is ellát. Feladatkörében: a.) a levéltári anyagot átveszi, szakszerűen kezeli és biztonságosan megőrzi; b.) az őrizetben levő anyagot - annak tudományos igényű rendszerezése, nyilvántartása és segédletek készítése útján — kutatásra alkalmassá teszi és a kutatás egyéb feltételeit biztosítja; c.) tudományos kutatást végez a tudományoknak — elsősorban a történettudománynak — a levéltári anyag használatát elősegítő ágaiban és a kutatás eredményeit közzéteszi.” A tvr. szól továbbá arról, hogy a szervek iratkezelési rendjét szakmailag ellenőrzi, ellenőrzést gyakorol a védett levéltári anyagok felett. Előírja, hogy a levéltár segítse a népművelési tevékenységet. A Budapest Főváros Tanácsa az intézmény költségvetését az 1968. évi 1.021.300,—Ft-ról 1970-re 2.736.000.-Ft-ra emelte. (: 1977-ben pedig a költségvetés a fejlesztésen kívül 7.027.000,—Ft-ot tett ki:) Ez a nem lebecsülhető támogatás azonban csupán része a fővárosi tanács által kezdeményezett intézkedések sorozatának a várostörténeti tevékenység kibontakozására. Az intézkedések mindenekelőtt a főváros tudományos intézményeinek tervszerű irányítására, munkájuk koordinálására vonatkoztak. A város „szerelmeseinek” tömegmozgalma, a helytörténeti kutatások és írás fellendülése kedvező légkört teremtett szervezett kutató, felvilágosító tevékenység számára. Joggal állapította meg a Fővárosi Tanács VB 1970. szeptemberében, hogy a „helytörténeti mozgalom jelentős szerepet játszik a lekóhelyekhez kapcsolódó ismeretszerzésben, a haza szeretetében ... A budapesti helytörténeti mozgalom közel tízéves múltra tekint vissza .... forduló pontot jelentett a helytörténeti munkában a felszabadulás 25. évfordulójára meghirdetett másfél évig folyó fekete-fehér — igen—nem c. televíziós vetélkedő .. . A helytörténeti tevékenység megélénkülésével fejlődésnek indult a szakköri mozgalom is . . . A helytörténettel tudományos igénnyel is foglalkozó intézményeinknek: (BTM, BFL FSZEK:) — funkcióikból eredően fontos szerepük volt és van a helytörténet gondozásában Megállapította a határozat, többek között, hogy „Budapest Főváros Levéltára törekedett a tudományos igényű kutatások biztosítására; fontos szerepet töltött be a kerületi helytörténeti kiadványok lektorálásában”. Midőn a VB megjelölte a helytörténeti tevékenység érdeklődési körét és szervezeteit, összefoglalta a társadalmi mozgalmaknál várható kezdeményezéseket, felsorolta a kerületi tanácsi szakigazgatás, valamint az akkori népművelési főosztály felügyelete alá tartozó intézmények feladatait, döntött affelől, hogy a BFL feltárással, lektorálással és mód-7
