Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)

Szemle

Szerencsés találkozása volt az újpesti Kőalját utcai általános iskolában a helytörténet és a tanulói cselekvés összekötésének az a tény, hogy a gyerekek a Horthy korszak szociálpolitikájának megismeréséhez azt a feladatot kapták, hogy a mai Újpesti Bőrgyárban, a régi Wolfner bőrgyárban érdeklődjenek öreg munkásoktól a gyár szociális viszonyairól. Az órára hozott összegyűjtött anyag ékesebben beszélt minden leírt szövegnél. A tanulók e feladat megoldása során konkrét társadalmi gyakorlatot szereztek, konkrét igazságok megismeréséig jutottak el. Az Eötvös József Gimnázium III. osztályos tanulói a Belvárosban, az 1848-as pogári forradalom eseményeivel kapcsolatos sétájuk során nemcsak egyszerűen végigjárták a forradalom szintereit, de megismerkedtek a korabeli házak építészeti stílusával, diafelvételeket készítettek a forradalom emlékeiről. A tananyag feldolgozása a tanulók aktív közreműködésével konkrét tapasztalatok megismerésével azt is jelentette, hogy a fővároshoz, a hazához, a múlt emlékeit megőrző szocialista társadalmunkhoz való kötődés is megalapozottabbá vált.

A Fővárosi Pedagógiai Intézet elkészítette, kiadta a „Budapest helytörténete” című kötetet,

■e*;

amely Filla István és Kubinyi Margit szerző páros írt. A kötet nemcsak a legfontosabb fővárosi helytörténeti ismereteket közli, hanem gazdag utalásokat ad a feldolgozás változatos módszereihez is. A fővárosi általános iskolákban e tanévben (1977—78-ban) 80 helytörténeti szakkör működik. A szakkörök egyrésze a kerületi tárgyi emlékek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, mint pl. a XII. kerületben a Diana úti általános iskola szakköre. A kerület gyártörténetét dolgozza fel a XIII. kér. Rajk László utcai általános iskola helytörténeti klubja. Az iskola történetét dolgozza fel a Képző— és Iparművészeti Gimnázium várostörténeti szakköre stb.

Munkásmozgalom és a munkásmozgalom résztvevőinek életrajzi anyagát, harcait dolgozták fel a IV. kerületi és a XIII. kerületi általános iskolák szakkörei. A VI. kerületi helytörténeti szakkörök e kerület kultúrális intézményeinek kutatásával foglalkoznak. Gazdag munkát tükröz a helytörténeti szakkörök azon csoportja, amelyek a Budapest Történeti Múzeum anyagával ismerkednek rendszeresen. Ezek a szakkörök kéthetenként a tárgyi anyag feldolgozásakor nemcsak a történelmi múlt, hanem a budapesti emberek életmódjáról is gazdag képet kapnak. A szakköri munka bonyolult társadalmi kapcsolatokat teremtő és éppen ezért a tanulók eredményességét növeli az a tény, hogy az úttörőmozgalom és a népfront helytörténeti munkabizottságai is ellátják rendszeresen feladatokkal a tanulóinkat. A kapcsolatok egész rendszere alakult ki a „100 év 100 fénykép akció során, amit a Budapesti Népfront helytörténeti bizottsága kezdeményezett, s ebben a gyűjtő munkában kiemelkedtek az V., X., IV., VII. kerület általános iskola tanulói.

A Budapest c. folyóirat szerkesztőségével közösen a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya az idei tanévben pályázatot hirdetett általános és középiskolai tanulók és szakkörök számára. A helytörténeti pályázat témája kettős volt: részben „Beszélő házak” történetét, részben „Munkásszervezetek, munkáséletmód” történetét dolgozták fel a pályázók. A pályázat sikerét bizonyítja, hogy 67 dolgozat érkezett be. A pályázati felhívás nagy lökést adott a fővárosi helytörténeti szakköri mozalmaknak. A pályázatok tartalmas, kollektív munkát konkrét társadalmi kapcsolatokban való jártasságot igénylő szakszerű, de ugyanakkor gyermeki munkát tükröznek. A témaválasztás lehetővé tette, hogy a tanulók széles társadalmi közegben mozoghattak, számosán felvették a kapcsolatokat veteránokkal, a „beszélő házak ” lakóival, forrásokat dolgoztak fel, vagy néhány esetben önálló kutatásokat végeztek. A pályaművek nagy száma azt is jelzi, hogy a történelem tanárok egyrésze felismerte a helytörténeti munka társadalmi jellegét, az iskola és a müve-