Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza

A második emelet alaprajza, 1879 pettel és középen felnyíló, vízszintesen osztott szárnyakkal. A belső ajtók eredetileg borított váztáblás tokkal készültek, a szobákba magas, kétszárnyú ajtók, a mellékterekbe megegyező kialakítású, de alacsonyabb, egyszárnyú ajtók vezettek. A sima vonalú bronzkilincsekhez különálló zárcím tartozott, az ablakokon hasonló félfordító kilincs volt — ezek egyes darabjai ma is láthatók az eredeti ajtókon. A Takarékpénztár épületén Webernek mind téralkotó képessége, mind a formai elemek kánti érzékenysége megmutatkozott. Az épület felületeit és tereit egyaránt logikus, konzekvens szerkesztés, a formákból való építkezés jellemzi. Weber az alapmotívumot, az oszlop-pillérre támaszkodó árkádívet bővíti, vagy egyszerűsíti a megoldandó feladat szerint, és ebből a formakészletből logikusan építi fel akár a homlokzatok, akár a legreprezentatívabb belső terek tagolását, akár az alárendelt felületek; a belső udvarok, a légudvarok faltagolását. Ugyanennek az architektonikus rendszernek egyik változatával osztotta meg a földszinti üzletek terét is. A középső félköríves záródású átjárónyílást kétoldalt falpillérekkel szegélyezett keskeny rések kísérték, amelyeket az ív válfvonalában végződő kisebb falpillérek kereteztek. Ezek az áttört válaszfalak antik diadalkapuk, illetve faltagoló elemek mintáját követték. (Közülük mára csak egyetlen eltorzított példány maradt meg.) Az épület stílusát a szaldrodalom elsősorban a homlokzat alapján, egyszerűen neoreneszánszként határozza meg, s még a homlokzat hellenizáló részleteit sem említi, a belső terek neoreneszánsztól eltérő vonásaival kevéssé foglalkozik.28 De mit gondoljunk a földszinti oszlopcsarnokról? A kazettákkal osztott lapos ívű donga és a robosztus, nyers felületű dór oszlopok különös hatást keltenek a belső térben. A tér kialakítása a klasszicista paloták nyitott kocsibehajtóját juttatja eszünkbe, például a Eíild Jó-29 zsef tervezte pesti Marczibányi-palotáét. Természetesen a tér hangulatára erősen rányomja bélyegét az oszlopok mai, stokkolt felületéből következő rusztikus jelleg. Ez valószínűleg nem egyezik meg az eredeti felület-28 ZAKARIÁS G. 1961. 98. p.; Ybl Ervin elemzi a legrészletesebben a 29 Hild neve azért is juthat elsőként eszünkbe a klasszicista építéházat, bár nem tartja különösebben értékesnek: „Szokványos szek közül, mert Weber Antal nála dolgozott 1839—1842 között, eklektikus bérház, nem pedig bankpalota." YBL 1957.417^142. p. YBL 1957. 417. p.