Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza

A.Z előcsarnok a Dorottya utca felől, 2006 tel. Az építészettörténeti kutatás során nem találtunk megbízható adatot arról, milyen volt az előcsarnok eredeti, képe, de az oszlopok későbbi állapotáról igen. Az oszloptörzseket 1971-ben olajfestékkel mázolták le. A Budapesti Műemlék Felügyelőség anyagában megőrzött 1971-es képek sima és csillogó felületet mutatnak, ami arra enged következtetni, hogy a kőfelszín eredetileg is polkozott volt, vagy megfelelő bevonattal tették simává, esetleg színezték is, majd erre a sima felületre került az olaj festék, ahogyan ez az épület többi oszlopánál is történt. E rétegeket távoKthatták el az oszlopok kőanyagáról stokkolással. Mindettől függedenül, a teret semmi-30 YBL 1957. 420. p. Ugyancsak ebben az időben keletkezett a Ncuwclt-ház (a mai V. Podmaniczky Frigyes tér helyén) is, amire szintén jellemző a Takarékpénztár épületével való feltűnően A.Z előcsarnok részlete, 1971 képpen nem tarthatjuk klasszikusan neoreneszánsz arcHtektúrának. Esetieg klasszicista reminiszcenciának, vagy hellenizálónak, ami a neoreneszánsz korai szakaszában gyakori volt. A hellenizálás említése azért is indokolt, mert az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár székházával egyidejűleg épült Weber tervei szerint Placht József bérháza a Bajcsy-Zsilinszky út-Hajós utca sarkán (VI. Bajcsy-Zsilinszky út 37.), amelyen határozottan felismerhetőek a hellenizáló elemek. Sőt Ybl Ervin szerint a házon Theophil Hansen közvetlen hatása érzékelhető. szoros hasonlóság, mind az alaprajz, mind a homlokzattagolás tekintetében.