Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza
A lépcsőház a Dorottya utca felől, 2006 dik a földszinti előcsarnokhoz. A keskeny kapualjat és a nyolc dór kőoszloppal három hajóra osztott előcsarnok középső hajóját lapos ívű kazettás dongaboltozat fedi, a kazettákban ma nagyméretű rozettákat látunk. A mellékhajók gerendákkal övezett boltszakaszait lapos csehsüveggel fedték, amelynek kazettás felületét szintén rozetták díszítik. (Az előcsarnok boltozatain látható rozettákról nem tudjuk, hogy eredeti díszítőelemek-e.) A földszinti előcsarnok végfalán az első emeleti födém vonaláig felnyúló tömör falak között indult az emeletre 25 RE-KO KONZULT 2007.1. kötet. 7. p. vezető (eredetileg) háromkarú díszlépcső középső karja. A félemeleti pihenő után jobbra és baka egy-egy kar vezetett az emeletre, mára ezek egyikét megszüntették, így a lépcső csonka. A lépcsőkarokat elválasztó falakra hat toszkán dór oszlop támaszkodik, amelyek keménymészkőből készültek, felületük eredetileg márványt imitáló festést kapott.25 Közeikben zömök volutás pillérekkel lezárt báboskorlát-szakaszok. A falfelületeket a díszlépcső körül eredetileg falpillérek tagolták, amelyek a hat oszloppal együtt a mennyezeti gerendarácsot támasztották alá. A díszlépcső érkezésével szemben háromívű nyílás vezetett az épület legreprezentatívabb terébe, a pénztárterem előtti váróterembe. A kedvezőtlen adottságok (természetes fény nélküli, szabálytalan tér) miatt ennek a teremnek a megoldása kívánta a tervezőtől a legnagyobb leleményességet. A központi, négyzetes teret pillérek-árkádok, illetve oszlopok-gerendák kettős rétege határolja, hol közvetienül egymás mögött, hol egymástól elhúzva. A központi tér mind a négy kányban nyitott volt, a külső réteg hármas árkádívekkel kapcsolódott a szomszédos terekhez. A belső réteg négyzet alakú: sarkain négy vaskos falpillér, oldalain két-két oszlop támasztja alá a mennyezet gerendarácsát. Ez a bravúros térkapcsolat ma már nem érzékelhető a nyílások nagy részének befalazása miatt. Az első emeleti „várócsarnok" kiváló példa az építészeti tagozatok térszervező elemként való használatára. Az oszlop-pillér távolság módosítása lehetőséget adott a szabálytalan tér kiegyensúlyozására, ennek a két pilléren nyugvó hármas árkád harmonikus, szép keretet ad. Ez az épület egyik jelentős értéke. A váróterem oszlopai és falpillérei a tervezettel ellentétben végül nem gránitból készültek, hanem csupán kőszerű sárgás-barna (műmárvány) felületképzést kaptak. Az oszlopok lábazata (plintosza) hasonló, de ennél söté-26 tebb színű volt. Eredeti padlóburkolata valószínűleg (bordűrös?) parketta lehetett. A „várócsarnok" vagy váróterem nyitott teréhez szervesen kapcsolódott a Dorottya utcai oldal teljes egészét elfoglaló banki tér, amely L-alakban a Szende Pál ut-26 A váróterem képe, Kozelka Tivadar, é.n. (1920-as évek vége) FSzEK Budapest Gyűjtemény, PAZ: 030513.
