Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
Giacomo Baro^jri da 1/ignola: Kerti lak, Caprarola, 16. s%á%ad közepe Erdődy-villa (1877-1878)^ Monyorókeréki Erdődy István gróf 1876-ban vásárolt telket,51 majd 1877-ben építtetett villát a Sugárúton. A mára felismerhetedenségig átépített épület iUeszkedik Wéber Antal érett alkotásainak sorába, különlegessége, hogy formálása nem az északi, hanem a római reneszánszhoz nyúlik vissza. A korabeli fényképekről, tervekről jól megismerhető épületet a szaksajtó így jellemezte: „a^ épület külsejére nézye pedig csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy a »nemes egyszeruseg« nem phrasis e helyen alkalmazva, hanem a valóságnak teljesen megfelelő jellemzés. A.Z egész épület stylje, egész megjelenése és minden részletei megfelelnek afőúri lakóház lényegének s a LotzKárolygyönyörűfrescoi méltó disz gyanánt egészítik ki a komoly művészi conceptiot. ' Az eredeti épület sugárúti főhomlokzata nemesen egyszerű volt, áttört loggiás középrészét két oldalról zárt 50 Budapest, VI. Andrássy út 104. Hrsz.: 28366 Megbízó: gróf Erdődy István Vállalkozó: Wechselmann Ignác Az építéstörténetet és a későbbi tulajdonosokat is részletcsen rizalitok keretezték, ebben a tekintetben rokonítható az Ádám-palotával vagy a sokkal korábbi vörösvári Erdődy-kastély kerti homlokzatával is. A kétszintes épületet konzolos főpárkány koronázta, a tető alacsony hajlásszögű volt, a Sugárúttal párhuzamos tetőgerincen kovácsoltvas dísszel. A földszinti burkolat és az architektonikus elemek kőből készültek, az emelet homlokzatburkolata sárgás színű tégla volt. A rizalitokon a földszinten félköríves záródású ablakok voltak, egyszerű architráv-profilú keretezésük lefutott a lábazati párkányig, az ablakkötényben rombuszminta volt. Az ablakok két oldalán pilaszterek álltak, posztamensük a lábazatba esett, fejezetükből „nőtt ki" az emeleti erkélyt tartó nagyméretű konzol. Az emeleti erkély kőbábos volt, a nyílás füles keretezést kapott, e primer keret fölött konzollal tartott timpanon volt. Érdekes, hogy a timpanon nem közvetlenül, hanem egy ismerteti Gábor Eszter: GÁBOR 1993. 51 Az adásvételt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hagyta jóvá. Él 1887. 504, 551. p.; SlKLÓSSY 1931. 163. p. 52 MMÉK 1878. 496. p.
