Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága

vállkőszerű elem közbeiktatásával ült fel a konzolokra. A középső részt mindkét szinten oszlopok által tartott hármas nyílások tagolták. A földszinten az oszlopok előtt lépcsősor volt, a posztamensek helyén tagoltan. A tömzsi toszkán oszlopokra, illetve a szélen falpillérek­re ültek az ívek, az ívzugokban tárcsamotívumok voltak. A falfelület — a rizalitokkal ellentétben — itt sima volt, szorított fugával rakták a köveket. Az épületen körbefu­tó szintválasztópárkány és az erkélykorláttal egybeeső könyöklőpárkány választotta el a két szintet. Az emele­ten karcsúbb toszkán oszlopok tartották az íveket, váll­kövek közbeiktatásával. Itt a széleken is oszlopok álltak, a vállkő párkányként a faiig kifutott. A nemes homlokzati kompozíció előképe a Giacomo Barozzi da Vignola által tervezett caprarolai kis kerti lak lehetett. A hasonlóságot elsősorban a kompozíció alapgondolata rejti: hármas archivoltos nyílás zártabb, egyaxisos tömbökkel keretezve. Vignola épületét is a korlát tetejével egybeeső könyöklőpárkány és a lábazati párkány fogja össze, mint az Erdődy-villa emeleti részét. A gondolat nem egyedülálló a magyarországi historiz­mus építészetében, nagyon hasonló a Budakeszi út 36. szám alatti Rózsa-villa (1850 k.) és Pfaff Ferenc egyik pá­lyatervének (1887) kompozíciója is,54 a külföldi neore­neszánsz példák a széleskörű elterjedtséget bizonyít­ják,55 összképében azonban az Erdődy-villa a legegysé­gesebb neoreneszánsz alkotás. A pompás fővárosi magánházak felépülése meghozta Wéber Antal számára a sikert, jelentős közéleti tevé­kenységével elismertsége és megbecsülése egyre nőtt. Amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium építé­sze, Kolbenheyer Ferenc meghalt, rá esett Trefort Ágos­ton választása a hivatali-építészi munka folytatására. A kitüntetésként is értelmezhető állásban azonban nem­csak nagyszabású építészeti feladatok ellátása, hanem kis költségvetésű, szinte szükségleti épületek megtervezése is a feladatai közé tartozott. 6 A korábbi évek briliáns formai megoldásai után kevesebb lehetősége nyílt tehet­sége kamatoztatására. Érett neoreneszánsz műveinek formai szemlélete a Tudományegyetem épületein kisebb lendülettel folytatódott. Tudományegyetem Orvoskar Központi épület (1881-1884)5f A központi szárny beékelődik a Kolbenheyer Ferenc ál­tal tervezett, korábban megépült két klinikai szárny közé, így a tervező keze meg volt kötve, alaprajzi és homlokza­ti szempontból is alkalmazkodásra kényszerült.58 A zárt tömbű épület, amelyből csak a fő- és a hátsó homlokza­ton emelkedik ki a középrizalit, árkádokkal kapcsolódik a korábban épült klinikai szárnyakhoz. A homlokzat az itákai mintákat követve hármas tagolású, a lábazatszerű földszint felett gazdagabban díszített emeletek, majd visszafogott felső szint következik. A részletek megfor­málásában felfedezhetjük Wéber Antal korábban épült homlokzatainak formai tanulságait — elsősorban az első emelet nyíláskeretezései, a felső szint nyüásrendje, a pár­kányok rendszerének kezelése tekintetében —, de az egész kompozíció inkább Kolbenheyer berlini ízléséhez igazodik. 53 A kompozíció akpszemléletében előképként említhető még a Palladio által tervezett Villa Gödi Lonedo di Lugóban. 54 Él 1887. melléklet a 22. számhoz. 55 Például a Villa Rosa (Drezda, Gottfried Semper, 1839), a Briennerstrassei lakóház (München, Albert Schmidt, 1870 k), Villa Rothermund (Stuttgart, Alexander von Tritschler, 1875 k.). 56 Tudományegyetem Mosó- és Főzőkonyhák, II. sz. Belgyógyá­szati Klinika, kerítés (Budapest), Tanítóképezde (Győr), Gim­názium (Pancsova), Bábaképző Intézet (Pozsony), Állami Reáliskola és Internátus (Déva), Állami Tanítóképezde (Csák­tornya), Állami Polgári Iskola (Kapuvár), Állami Polgári Iskola (Miskolc). 57 Budapest, VIII. Üllői út 24. Hrsz.: 36771 Megbízó: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Vállalkozó: Wechselmann Ignác. 58 Valószínűleg Kolbenheyer néhány tervlapját vagy vázlatát használhatta, illetve használnia kellett. Erre utal, hogy a tervezési díjból juttatnia kellett az örökösöknek is.

Next

/
Thumbnails
Contents