Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
A rizaliton félköríves záródású ikerablak van, keretezése nem ugrik ki a homlokzatból, az archivoltos, pilaszteres, záróköves keretezés felett koszorúk vannak. A keretezés alatti báboskorlát már kissé kijjebb van, mint a falsík, az ezt tartó konzolok oldalnézete, keskenyebb formában — a korlát oszlopának hasonló képével — megjelenik a falsíkon. A visszaugratott részen — az utcáról már takarva — egyenletes osztásban pilaszterek között három, archivoltos, záróköves nyílás van, az ívzugokban szobrokkal. A főpárkány gondosan szerkesztett, a pozitív és negatív sarkokon nem ugrik a minta ritmusa, nincs félkonzol, vagy fékozetta. Az épület két szélén semleges -téglával burkolt - sáv van, amelyre a sarkokon a párkányok ráfordulnak, tömegszerűvé téve a homlokzatot. Az egész homlokzat faragott kőből készült, vörös márvány lábazaton. A bejárati tér korinthoszi pilaszterekkel tagolt, ezek között vállmagasságtól a pilaszterfőig a homlokzat ritmusát ismételve dór pilaszterek és negyedpilaszterek osztják a falfelületet.43 A főpárkány felett fiókos dongaboltozat, a belső udvar mellett keresztboltozat van. Ebből a térrészből jobbra nyüt a kör alaprajzú főlépcső. Az udvart hátsó oldalán PaUadio-motívurn ékesíti, alatta fehér márványkút volt. A vörösvári kastélyhoz hasonlóan a személyzeti szobák itt is egy közbeiktatott félszinten, az udvari részen kaptak helyet. A reprezentatív belső terek természetesen az utcai oldaka kerültek, díszítésükben az architektonikus elemek gazdag és következetes alkalmazásán kívül Lötz Károly festményei voltak a meghatározóak. A különböző belmagasságú részekből összeálló térstruktúra magassági különbségeit a főszintek közé beiktatott mezzaninokkal egyenlítette ki a tervező, az udvari részek szintszáma az utcai traktusénál így kettővel nagyobb. Az udvari oldalhomlokzatok a pesti bérházak utcai homlokzataihoz hasonlóak, de a bejárat tengelyében a hátsó belső homlokzat erőteljes gesztussal az udvart is reprezentatívvá teszi. Oldalt, a párkányokkal A.ndrea Palladio: Villa Pisani, Montagnana, 1552—1555 gazdagon tagolt felületeken, a földszinten félköríves nyílások, majd feljebb fülesablakok következnek. Ezek közül a harmadik szintiek timpanonos koronázást kaptak, az ötödik szintiek között a falfelület pilaszterek tagolják. A rendkívül nemes főhomlokzat hármas kompozíciója legelőször Palladio villáit juttatja eszünkbe, elsősorban a hármas tagolás erős tömegessége és a középső szakasz oszloprendes kialakítása miatt. Bár Palladio villái — jellemzően — középen portikuszos kialakításúak, és a timpanonos rész emelkedik ki, de találunk példát arra is, hogy — kicsit várszerűen - a sarkok emelkednek magasabbra a tömegben;44 városi palotáinál az építész több esetben egyenes párkányzáródású oszlopos középriza-Htot tervezett.45 A középső nyitottabb rész nem egyforma ritmusú oszloposztása ismerős lehet a San Giorgio Maggiore főhomlokzatáról,46 a belsőudvar PaUadio-motívumának részletképzése pedig a velencei templomok 43 Kepét lásd az 56. oldalon. 44 Ilyen például a Villa Pisani Bagnolo di Lonigóban és a kérdéses szerzőségű Villa Trissino a Vicenza melletti Cricoliban. 45 Ilyen a Palazzo Antonini Udinében, amely befejezetlensége miatt maradt timpanon nélkül, illetve a vicenzai Palazzo Chiericati. A toronyszerű tömegek közé szorított nyflásrendű forma a venetói villa- és lakóház-építészet típusmegoldása. Az Ádám-palotát ennek a leegyszerűsítéseként is értelmezhetjük. Zádor Anna a Palazzo Chiericati udvari homlokzatának előképi szerepére is felhívja a figyelmet, illetve a „Négy könyv" atrio toscanójával rokonítja a Bródy Sándor utcai homlokzatot. ZÁDOR 1970. 156. p. 46 Vagy a vidéki villákról: Villa Cornaro Trevisóban, Villa Pisani Montagnanában, Villa Badoer Rovigóban, csak néhányat említve.
