Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
Wéber Antal: Ádám-palota, 1875-1876 Wéber Antal: A^Adám-palota homlokzatterve, 1875 kázott. A középső részt oldalt pikszterek, középen oszlopok osztják, a bejárat mellett két félköríves ablak van, ezek primer keretezése megegyezik a rizaliton lévővel. Az ablakkötény motívuma megjelenik az oszlopok által tartott gerenda alsó felületén is. Az oszlopos tagolás a beljebb lévő falfelületen keskeny pilaszterekkel ismétiődik meg. A földszintet triglifes párkány koronázza, amely a középső részen kiugrik. A ki- és visszaugratások az egész kompozícióban végigkövethetők. Az első emeletet alul a könyöklőpárkány fogja össze, ez a középső részen az erkélynél kissé kiugrik. A rizalit ablaka félköríves záródású, a primer keret pilaszteres, archivoltes, záróköves. A szekunder keret kiugrik a falsíkból: a belsővel egyező kialakítású pilaszterek tartják az állókonzolt, amelyen a timpanon nyugszik, az ablakkötényben baluszter van. A középső részen a loggia tetejét korinthoszi oszlopok és pilaszterek hordják a földszintivel megegyező rendszerben, az általuk tartott párkány már nem fut végig az épületen, így önálló tömeggé emeli a középső axisok első két szintjének oszlopos motívumát. Az emeleten, belül három nyílás van: két egyenes záródású ablak, és egy félköríves záródású ajtó. Az ajtó keretezése hasonló, mint ezen a szinten a rizaliton nyüó ablak primer kerete. Az eltérés annyi, hogy a pilaszter feletti párkány kifut oldalra, így ez a rész kétszintessé válik, a szélső ablakok felett ez a párkány adja a keretezést. Tulajdonképpen egy Palladio-motívum alakul így ki. Ezen állnak a félszint magasságú kisebb pilaszterek. A szint frízében a belső részen a földszintről ismert ablakkötény-motívum ismétiődik meg. Ezen a részen az utcáról is láthatóak Lötz Károly freskói. A felső szinten az oldalrizalitok toronyszerűén emelkednek ki, az épület állókonzolos főpárkánya követi az alaprajzi kontúrt.
