Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Bibó István: Korai neoreneszánsz vonások Pollack Mihály művészetében
Bibó István Korai neoreneszánsz vonások Pollack Mihály művészetében Pollack Mihály Országháza-tervére, amelyről a kutatásnak addig csak írott források alapján volt tudomása,1 1970-ben figyeltem fel; a szerencsés levéltári találatok esetében eléggé szokásos módon olyan alkalommal, amikor egészen mást kerestem az Országos Levéltár külön kezelt terveinek átnézésével. Amikor a négy nagyméretű, gyönyörűen kidolgozott tervlapot kézbe vehettem, először az tűnt fel, hogy Pollack, aki — az akkor még nem egészen tisztázott és ezért rejtélyes fiatalkori botlásnak tekintett pécsi székesegyház-megerősítés, valamint a többek által fiának, Pollack Ágostonnak tulajdonított Josephinum-árvaházterv kivételével - egész életében a tiszta klasszicizmus szellemében alkotott, az Országháza-terven határozottan mellőzte ennek a formavilágnak jellegzetes külső jegyeit A tervezett épületet — amely a tömeg- és téralakításban inkább őrizte a klasszicizmus hagyományait -olyan külső architektúrával rajzolta meg, amelyet mai szóval korai neoreneszánsznak nevezhetünk, noha akkor nemhogy a neoreneszánsz, de a reneszánsz kifejezés sem volt még stflusfogalomként használatos. Az viszont első látásra is kétségtelen volt, hogy az épület külső megjelenését 15. századi itáliai példák, illetve elsősorban ilyen példák nyomán született, Pollackkal kortárs német minták inspirálhatták.2 Pollack Mihály: A Pesten építendő Országháza terve, 1840 Pollack Mihály: A Pesten építendő Országháza terve, első emeleti alaprajzj 1840 Mindez azért is meglepő volt, mert amíg csak írott forrásokból tudtunk erről a tervről, a korszak kutatói hallgatólagosan is egységesnek tűntek abban, hogy Pollack művét a tőle megszokott klasszicizmusban képzelték el. Más kérdés, hogy az 1955-ös klasszicizmus-romantika vita során, illetve annak folytatásaként Vámos Ferenc 1963-ban — elkötelezett „romantika-párti"-ként - erősen 1 ZÁDOR 1960. 313-314. p. 2 MOLT18.30/1-*.
