Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Winkler Gábor: Városépítészet a neoreneszánsz korában
meg, így a főpárkány a teljes térfalat egyetlen ortogonális egységgé fűzi össze. Az egységes összképet középületek elhelyezésével sem kívánták megtörni. Jó példa erre az Operaház, amely egyeden lakótömb területre épült, előtere szerény és tömege is csak fokozatosan emelkedik az előkelő bérpaloták fölé.14 A Sugárút Oktogon és Körönd közötti, második szakasza hasonló felépítésű; mivel azonban az út keresztmetszete itt már szélesebb, összképe kevésbé zárt hatású. Az említett terek a Sugárutat derékszögben keresztező utcák, utak metszéspontjában jöttek létre. Egységes beépítésükkel ugyancsak a látvány viszonylagos zártságának megőrzésére törekedtek. Kialakításuknál arra is figyeltek, hogy a Sugárút egyirányú, sodró, hosszanti hatása ne csorbuljon. A főút utolsó szakaszát szabadon álló villákkal szegélyezték. A Sugárutat a Váci kőrútnál indító kupolás épületpár 1882-re, míg a végét lezáró tér, a mai Hősök tere 1906-ra épült ki. Előbbieknél az épületsarok hangsúlyozása, utóbbinál az erőteljes kereszttengellyel történő lezárás a szembetűnő. Az utcasarkok látványának kupolákkal történő kiemelésével már korábbi neoreneszánsz épületeknél is találkozunk: a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza és az Egyetemi Könyvtár kupola-párja. Az útindítások kupolás-tornyos saroképületekkel való hangsúlyozása a 19. század utolsó harmadában, a késő historizmus idején vált általánosan elterjedt megoldássá: a kolozsvári Status-paloták a Szentegyház utcában és a Széchenyi tér17 sarokkupolái, Budapesten a Klotild paloták saroktornyos épület-párja. Andrássy út lejárása a mai Hősök terével, Budapest 1894 előtt 14 Lásd a színes táblák között is. 15 Budapest, V. Károlyi Mihály utca 12. építész: Ybl Miklós, 1866-1868. YBL 1991. 231. p. 16 Budapest, V. Ferenciek tere 6. építész: Szkalnitzky Antal, 1873. NEORENESZÁNSZ 2008. 38-40. p. 17 Építész: Alpár Ignác és munkatársai 1905-1910. WINKLER 1993. 44. p. 18 Építész: Giergl Kálmán és Korb Flóris, 1901. Uo. 1993. 38. p. A^Andrássy út indítása a mat Bajcsy-Zsilinszky útnál Budapest, 1896 után A% Andrássy út a% Oktogontól a mai Jókai tér felé, Budapest 1894 előtt
