Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Winkler Gábor: Városépítészet a neoreneszánsz korában
A városépítészet szemléletváltozását jól jellemezte a pesti Nagykörút kiépítése. A Nagykörút megalkotásának alapgondolatául minden kétséget kizáróan a bécsi körút, a Ring szolgált.19 Bécsben azonban — híven a szigorú neoreneszánsz térszervező elveihez — a belvárost keretező „várkört" még egyenes térfalakkal határolták, így a Ring minden egyes szakasza önmagában egységes, önálló városképi egységet — kisebb-nagyobb mértékben zárt Kolozsvárfőtere a Bánfjy-palotával és a Status-palotákkal 1905 körül és jól áttekinthető térséget — eredményezett. A pesti körút ezzel szemben töreden, mozgalmas ívben keretezi a belvárost, hatása zártabb és egységesebb, kiemelt pontjait erőteljes, függőleges motívumok, tornyok és sarokkupolák tagolják. Vidéki városépítészetünkben a 19. század derekánakvárosi térmegoldását legjobban a szegedi Klauzál tér kialakítása szemlélteti. A nem túl nagyméretű, szabályos téglalap alaprajzú teret 1872 és 1873 között két egységes megjelenésű, geometrikus tömegű, monumentális háztömb beépítésével választották le a tőle keletre fekvő, terjengős piactérből. A téren áthaladó utcák viszonylag keskenyek és a tér sarkain érkeznek: nem jelölnek ki hangsúlyos tengelyt, a tér zártságát semmiben nem csorbítják. A tér összhatásában hangsúlyozottan statikus. A Schossberger-há^ a budapesti Tere\ körúton, 1890-es évek A neoreneszánsz városépítészet kevésbé ismert, szép vidéki példája a rév-komáromi Klapka György tér beépítése. A teret a település egyik fő utcájára, a Nádor utcára merőlegesen alakították ki. Észak-déli főtengelyében a városháza tornyos, korai neoreneszánsz épülete áll. A tőle keletre eső egykori Tiszti Kaszinó épülettömege — igaz szerényebb formában — Stüler pesti Tudományos Akadémia palotájának reprezentatív tömegelrendezését követi. A teret nyugatról lezáró hosszú épület egyemele-Klauzál tér, Szeged, 1910 körül 19 A bécsi Ring városépítészeti hatását részletesen feldolgozza: MOLLIK-REINING-WURZER 1980. 428^148. p. A könyv szerzői kiemelt figyelmet szenteltek a budapesti Nagykörút építésének: Die Bau der „Großen Ringstraße" in Budapest. 434-436. p. 20 A vidék neoreneszánsz városépítészetéről: WINKLER 1993. 31-46. p. 21 Szeged településfejlesztéséről: WINKLER 2001. 54-57. p.
