Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Henri Evers: Építészet Budapesten
gyakorol a nézőre; a díszes nemzeti öltözék különösen jól sikerült része a szobornak. A szoborral szemközt egy közepes művészi értékű, modem templom áll.16 Végül elérkeztünk a tiaupt-Zollamtho^ ehhez a szabadon akó, négyszögű, kőből és téglából emelt épülethez. Robusztus megjelenésű, homlokzatainak karaktere teljesen megfelel az épület rendeltetésének. Az építésznek, Ybl úrnak sikerült egyszerű vonalakkal monumentáks hatást elérnie, anélkül, hogy élettelenné vált volna az alkotás. A néhol igen eredeti részletek is jól vannak kezelve. Nagyon szerencsés fantázia szülöttei a dór és a ión oszlopfők, valamint a lábazatok. A belső kialakítása bár egyszerű, mégis figyelemre méltó, mivel az itákai építészet alkalmazásában ismét egyedi felfogással és alaposan tanulmányozott részletformákkal találkozhatunk. Az emeleteken sok kisebb jelentőségű kodahelység van, ezeket nem érdemes szóra méltatni. Nem messze a Haupt-Zollamttól található a szintén Ybl által épített ferencvárosi templom. Bár méretei nem teszik pompássá, mégis megéri a fáradságot, hogy megszemléljük. Román stílusú, nyugodt hatású kő- és téglaépület. Különösen tornyának sziluettje és kompozíciója előnyös: szerény méretei ellenére is imponálóan méltóságteljes karakterrel bk. A belső, bár egyszerű kialakítású, teljes összhangban van a külsővel, és megfelelő hangulatot áraszt A környék látnivalói közé tartozik még a Vágóhíd is, amelyet a berlini építész, Hennicke 1872-ben fejezett be, 'i 17 és amiért kétmillió guident kapott. A főbejárat két posztamens között nyílik, ezek tetején egy-egy hatalmas, kőből faragott szoborcsoport áll. Jobb- és baloldalt kodaépületek mellett elhaladva egy nagy, négyszögű térre jutunk, amely a központot veszi körbe (sic!), majd a marhák felvevőhelyéig, amelyeket a jobb- és balfelé található mészárszékeken vágnak le. A hátsó oldalon helyezkednek el a húspiaccal [marhavásár] kapcsolatban lévő szükséges ellenőrző-épületek. 16 Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyház, V. Petőfi Sándor tér 2.;JungJózsef, 1791-1801. Timpanon és toronysisak: Ybl Miklós, 1872-1874. 17 Közvágóhíd, IX. Soroksári út 58.; Julius Hennicke és Hermann von der Hude, 1870-1872. A mészárszékek hosszúkás pavilonjaiban széles középfolyosók fúrnak, ide nyílik az összes vágókamra. Ezek mindegyikéhez kétszárnyú ajtóval záródó jégtartó csadakozik. A mészárszékeken keresztülhaladva egy, a főtengellyel párhuzamos utcára jutunk, amellyel szemközt különböző, istállóként, tárolóhelyiségként funkcionáló épületcsoportok, trágyagödrök találhatók. Az egész felépítés nagyon jól átgondolt és joggal van európai hímeve. Az épületegyüttes, téglahomlokzatain a kő alkalmazásával, az épülettömbök változatos csoportosításával kedvező benyomást gyakorol a nézőre. A mágnásnegyed nagyjából a város centrumában, a Felsőház közvetien közelében helyezkedik el. Nagy magánpalotákból áU, amelyek hol szabadon, hol zárt sorban állnak. Bár az építészeti mozgalom első periódusából származó épületek kissé „bizonytalan" megjelenésűek és nem olyan grandiózus karakterűek, mint az újabb építésűek, mégis sok érdekes homlokzatot találunk köztük. Az utóbbi időben azonban néhány olyan palotát is emeltek itt, amely monumentális felfogása és a drága anyagok használata okán a patríciusház típusát testesíti meg. [Ferdinad] Fellner és HeUener [Hermann Helmer] bécsi építészek néhány nagyon jól sikerült kompozíciót alkottak itt meg, amelyek példaként szolgálhatnak.18 Lehetőségünk volt az épülő paloták belsejét megtekinteni, és meglepődve láttuk ezeknek a lakás céljára szolgáló épületeknek a szép ekendezését és gazdag hatását. Előcsarnokok, galériák, lépcsőházak, télikertek, szobrok és loggiák egy nagy architektonikus egységgé olvadnak össze, amely élvezetet nyújt a szemnek, és dicsőségére válik alkotójának. Bár a belvárosban sok középülettel találkoztunk, csupán néhány volt közülük figyelemre méltó. A Steindl [Imre] professzor által épített Pohtechnikum19 és az Új városháza20 pompáról tanúskodnak, de Prudhomme itt is azt mondaná: „ne sachant le faire beau, tu I' as fait riche" [mivel nem tudtad széppé tenni, gazdagon alkottad meg]. A nagyméretű homlokzatok színes téglái fehér kő-18 Egy ilyen épület ismert, a Károlyi-palota: VIII. Múzeum utca 17., 1881. 19 Magyar Királyi József Műegyetem, VIII. Múzeum körút 6-8., 1880-1882. 20 V. Váci utca 62-64., 1870-1875.
