Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Henri Evers: Építészet Budapesten

vei, márvánnyal és majolikával váltakoznak, amelyek túl színesek és kevés vonallal bírnak. Olyan, mintha nem lett volna egyetértésben saját magával a tervező: hiányzik épületeiből a művészi koncepció. Bár minden a gazdagságról tanúskodik, az összkép zavaros és túlzsúfolt. A városháza nagytermének, bármennyke is gazdag kiképzésű, nincs meg az a komoly karaktere, amely illő lenne hozzá. Ezért a helyiség koncertteremként sokkal jobb szolgálatot tehetne. A részletképzés túl mesterkélt ahhoz, hogy élvezni lehessen. A Skalnitsky [Szkalnitzky] és Koch építészek által tervezett könyvtár homlokzata egyszerű, jó, klasszikus stílusú (lásd a vázlatot).21 A

megfelelő méretek erőteljes részletképzéssel párosulnak, amit a sgraffito diszkrét polikrórniája élénkít. A tekintélyes jelleg teljesen összhangban van a könyvtár funkciójával. A belsőben is van néhány jelentősebb [értékű] terem. Végül még egy figyelemre méltó épület a belvárosból: a Haris-bazár, amely egy üveggel fedett passzázs.22

Az erőteljes, itáliai stílusú homlokzat éppúgy, mint a szép perspektívájú és jó koncepció szerint épült belső a mai építészet jó alkotásai közé sorolják ezt a művet (lásd a vázlatot). Induljunk el most az Andrássy út felé, amely Magyarország első miniszterelnökéről kapta a nevét, s amely a pesti építészet legragyogóbb színtere. A belváros centrumából kiindulva egyenesen vezet (ahogyan arra korábbi elnevezése, a Radealstrasse is utalt) a Stadt-waldschenhç., a városlakók kedvenc tartózkodási helyére. Ekendezése mintaszerűnek mondható, mert bár egyórányi hosszban teljesen egyenes vonalban húzódik, azáltal, hogy beépítésének módját a város vezetése józan megfontolások szerint írta elő tökéletesen mentes az egyhangúságtól. 23 Az utat ugyanis két körtér tagolja három részre. Mindhárom rész másmilyen képet mutat. A kiindulási ponttól az első körtérig ugyanis az impozáns lakóházak földszinti helyiségei boltoknak, vendéglőknek és kávéházaknak vannak berendezve. Ezek a városközpont útvonalának megfelelő, élénk hangulatot kölcsönöznek az épületeknek. A mai építészet sok érdekes példájával találkozhatunk itt, és ha az ember belegondol, hogy ezek a paloták mind spekulációs bérházak, tisztelni fogja a népet, amelyik ilyen nagy művészi érzékkel rendelkezik, és azért ily tetemes áldozatot is hoz. A városnak ez a része az európai fővárosok legszebb részeivel vetekedhet, a Gws^síadtok sorába emeli Pestet. Költséget itt nem kímélnek; meg lennének lepődve, ha közölném azokat az összegeket, amelyeket itt [építkezésre] elköltenek. Néhány középület is emek a városrész összképét. A baloldalon láthatjuk először is az új Operaházat, amely csodálatos homlokzatával vonja magára figyelmünket (lásd a vázlatot). Ez a kkály ajándéka, amelyet a már em-Ktett tehetséges építész, Ybl Miklós épített. Rusztikázott lábazatként [kiképzett földszintjének] közepéhez nyitott portikusz kapcsolódik; felette elegáns oszloprendes architektúrájú [emelet] húzódik, középen öt, félköríves záródású tengellyel, a sarkokat pilaszterek és falfülkék hangsúlyozzák. Ezt a részt balusztrád koronázza, amelyen a legismertebb zeneszerzők szobrai aknák. A főhomlokzat loggiaszerűen kiképzett középrésze majolikával gazdagon díszített, ami a finom szürke színű, faragott kőhomlokzatnak meleg tónusával szép reliefet ad. Szobrok helyezkednek el az előbb említett falfülkékben is, két jeles magyar muzsikus szobra pedig a földszint fülkéiben kapott helyet. A terem és a színpad elhelyezkedése a homlokzaton is kifejeződésre jut, megfelelő lezárását képezve az épület egészének. Pesti tartózkodásom ideje alatt a belső tér még nem volt kekően kidolgozva ahhoz, hogy helytálló ítéletet lehessen alkotni róla, de, amint arról később megbízható forrásból tudomást szereztem, a terem kiválóan megfelel funkciójának, és ez tervezőjét dicséri. Az első, tágas körteret [a Köröndöt] keresztutca szek át. Középpontját monumentális kandeláber, az egészet pedig a téren elhelyezett kis park díszíti. A teret lezáró 21 Egyetemi Könyvtár, V. Ferenciek tere 6.; Szkalnitzky Antal - ifj. Koch Henrik, 1873-1876. 22 V. Haris köz helyén: Feszty Adolf, 1875-1877. 23 Evers emlékezetében a Sugárutat tagoló terek és a beépítésmód határai összecsúsztak, ezért mossa össze az Oktogont és a Köröndöt, míg az Andrássy út — Bajza utca sarokra teret képzel.