Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Henri Evers: Építészet Budapesten
mást kelt. Alaprajza négyszögű: terében, a sarkoktól mintegy két méter távolságra nyolcszögű pillérek állnak, ezeket ívek kapcsolják össze, amelyek között enyhén hajlított boltozat feszül. A dekoratív emberfős oszlopfejezetek nagyon egyéniek, másutt egyébként kevés a szobordísz, a festészeté a főszerep. A domináns árnyalatok a tört zöld, a barnásvörös és a matt sárga, amelyeket erős árnyalatú díszek és aranyozott felületek élénkítenek. Az épület középpontjában található a főlépcsőház, / • / f » fi f 13 ahová mindkét oldakól fedett bejáró vezet. A nagyszabású, szabadon ákó főlépcső középen helyezkedik el, pihenőjéről baka és jobbra lépcsőkarok vezetnek az emeletre. A lépcsőház, amely [részben] üvegtetőn keresztül kapja a megvilágítást, a fent lektakkal azonos stílusú, szépen megkomponált árkádos terem. Az oldalfalat tagoló öt árkád között zenével és tánccal kapcsolatos, megnyerő hatású figurális kompozíciók jelennek meg; a körbefutó frízben magyar legendákat ábrázoló, aranyhátterű freskók láthatók. A lépcsőházhoz közvedenül kapcsolódik egy hosszú galéria vagy vesztibül, ennek közelében találhatók az öltözők és a mellékhelyiségek, és innen nyílik a nagy bálterem bejárata is. Ez utóbbi négyszögletes alaprajzú, nagy méretei révén lenyűgöző hatást gyakorol az emberre, és bár az egész épület szeUemiségét figyelembe véve készült, itt a román stílus robusztus karakterét némileg finomítja a mór stílusból átvett néhány elem, ezáltal a terem táncteremhez illő karaktert nyer. A bálteremhez a két rövidebbik oldalán kisebb termek és étkezőhelyiségek csadakoznak, a harmadik oldalon a zenekar emelvénye helyezkedik el, a negyediken nyílnak az ablakok, amelyek a terem nappali megvilágítását szolgálják. Félmagasságban a közönség által is használt árkádos galéria húzódik, ahová két melléklépcső vezet fel. A terem kazettás mennyezettel borított. A falak szép sárga színű márványt utánoznak, az olyan kiugró részeken pedig, mint a galéria vagy a zenekari pódium, a barnásvörös árnyalat dominál. A díszítést aranyozás emeH. Az említett termekhez kapcsolódik még fél meat zene- és bálterem, továbbá különböző szalonok, ahová büféket és zenekarokat helyeznek el. A farsangi mulatságok idején ezeket megnyitják a közönség előtt, a vendégek kedvük szerint vehetnek részt a koncerten és a bálon. Az egész épület nagyon művészi szellemben épült, körbejárva egyre jobban lebilincseli figyelmünket, és egyre inkább a hatása alá kerülünk. A díszítés fokozatosan gazdagszik, hogy a nagy bálteremben érje el csúcspontját. Az enteriőr rendkívül részletgazdag, sokrétű változatossága és eredeti felfogása kivívja csodálatunkat. A tervező, Tezzl építész [Feszi Frigyes], művésziélek, aki teljesen megértette a tér poézisét, és művének olyan jelleget tudott adni, amely csak a magas műalkotások sajátja. Mint különlegességet, megemkthetiük azt a nézetet, miszerint a tervező ezen épülettel egy magyar stílust akart volna megteremteni. Bár mi a hasonló virtuózoknak csak annyi figyelmet szentelünk, amennyit megérdemelnek, azaz egy vállrándítással intézzük el őket, ha [az épületet] tüzetesebben szemügyre vesszük, egyértelműen kitűnik bizonyos részletek ismételt alkalmazása, amelyek eredetét a nemzeti ruhaviseletben találjuk meg, és nem lehet fékeismerni, hogy ezeket tehetséggel teremtették újjá a díszítőmotívumokban, miáltal az egész alkotás egy bizonyos helyi ízt nyer. Ez azonban természetesen nem tudott a [magyar] művészet jellegére döntő hatást gyakorolni, amit az is bizonyít, hogy bármennyke jó hazafiak is a magyar építészek, [a stílus] nem talált követőkre. A rakparton továbbhaladva magánlakóházakat láthatunk: ezek a korábban már említettekhez hasonlóak, ezért nem időzünk tovább náluk. Később egy nagyméretű emlékművet pillantunk meg Petőfi állószobrát, a magyar Körnerét,14 amely egy szépen profilált, sötétszürke gránitból készült, bronzdíszekkel ékesített négyszögű talapzaton áll.15 Ezen emelkedik tehát a költő-katona álló alakos bronz szobra. Az egész alakból lelkesedés árad, amely, anélkül, hogy affektált vagy teátrális lenne, nagy hatást 13 A Vigadó főbejáratai az oldalhomlokzatokon nyíltak, ezeket 14 Theodor Korner (Drezda, 1791 -Gadebusch, 1813) német költő, kocsiáthajtó és gyalogjárda kötötte össze. KOMÁRIK 1993. drámaíró. 79-80. p. 15 Huszár Adolf Petőfi-szobrának talapzata Ybl Miklós tervei szerint készült 1882-ben.
