Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Pandur Ildikó: Kovácsoltvas-művesség és neoreneszánsz Budapesten
késztermékig. Egykori gyűjteménye változatos példáit őrizte a reneszánsz vasmunkáknak.13 Ahogy „fém- és vasipari szertárában" a régi alkotások, úgy könyvtárában a kovácsoltvasművesség igen gazdag, elsősorban német nyelvű szakirodalma volt hozzáférhető.14 A Technológia 1889-ban elkészült Hauszmann Alajos tervezte palotájának német reneszánsz vasmunkákat idéző rácsa Jungfer 15 Gyula munkája. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe a Technológiát jóval megelőzve kerültek már kovácsoltvas munkák. Nemcsak eredeti reneszánsz darabokat, hanem azok korabeli másolatait is vásárolták, például a sienai Franchi kovács munkáit az 1873. évi bécsi világkiálUtásról. Az itáliai munkáknál több volt a német reneszánsz emlék. Közülük méreteiben is kiemelkedett két — mintalapon is közzétett-, a reneszánsz jekegzetes cégértípusát képviselő konzol.16 A jeles külföldi magángyűjtemények közé tartozó Hefner-Alteneck gyűjteményből, a müncheni Lorenz Gedon műgyűjteményéből, illetve Nürnbergből is került — műkereskedői közvetítéssel — az Iparművészeti Múzeumba vasmunka. Számos régi kovácsoltvas emléket őrzött például az esztergomi Simor-gyűjtemény, illetve Rudolf trónörökös barátja, Wilczek János gróf (Hans Wilczek) kreuzensteini kastélya. A középkor-imádatáról ismert Pálffy János gróf bajmóci várkastélyába reneszánsz mintára páncélos lovaggal díszített kútrácsot készíttetett.17 Magyarországon a műgyűjtő arisztokrácia mellett a műlakatos szakma több képviselője is rendelkezett régi vasmunkákkal. Többek között az említett kútrács készí/T' • -18 ir tője, a pozsonyi Marton Lajos. Jungfer Gyula is őrzött házi múzeumában maga gyűjtötte eredeti reneszánsz Jungfer Gyula: Az egykori Technológiai Iparmúzeum és Ipariskola rácsa, 1889 körül 13 A gyűjtemény egyik különlegessége lehetett egy késő reneszánsz vasajtó és fogantyúja, „Anno 1685", PozsonybóL MINTALAPOK, 6 (1900) Vas- és fémipar 4. füzet 172. kp. 14 Az egyik legkorábbi, és a vasművesség szempontjából az egyik legnagyobb hatású kiadvány: Jakob Heinrich Hefher-Alteneck: Eisenwerke oder Ornamentik der Schmiedekunst des Mittelalters und der Renaissance I-IT. Frankfurt am Main, 1886. (Szerzője maga is gyűjtője volt a régi vasműves emlékeknek.) Szintén a népszerű publikációk közé tartozott Franz Sales-Meyer: Die Kunst- und Bauschlosserei I—H. Leipzig, 1891. 15 MINTALAPOK, 7 (1901) Vas- és fémipar 3. füzet. 197. lap, 2. ábra. 16 MINTALAPOK, 2 (1896) Fém/Vasipar 1. füzet. 8. lap: ,A német reneszánsz ßi^g^tes csiga- és levéldíszét láttatják. Mindkét konzpl vízszintes rúdjainak végét az akkori szokásokhoz híven egy-egy csokor díszítette. A felső konzpl a húsos levelek után ítélve alkalmasint nürnbergi munka és a 17.sz- elejéről való. " 17 MINTALAPOK, 2 (1896) Fém/Vasipar 2. füzet. 11. lap. 18 MINTALAPOK, 3 (1897) Vas- és fémipar 2. füzet. 58. lap, 1. ábra: „renaissance stílusban alakított kisebb vasajtó, melyetjelenlegi tulajdonosa, Marton L ésfia cég mutatott be az ezredéves országos kiállításon".
