Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Pandur Ildikó: Kovácsoltvas-művesség és neoreneszánsz Budapesten
Marion Lajos és fiai: Kútrács, Bajmóc, 1895 körül vasmunkákat, amelyek közül a MiUenniumi Kiállításon is bemutatott néhányat.19 A történeti korszakok közül leginkább a reneszánsz emlékek tanulmányozása befolyásolta a 19. század végi művészi kovácsolás sajátosságainak kialakulását. A reneszánsz előképek és a megszerzett stílusismeret alkalmazásának igen változatos példáka bukkanhatunk a budapesti kovácsoltvas emlékek közt. A Hauszmann Alajos tervezte Teréz körúti Batthyány-palotának, azaz a Palazzo Strozzi budapesti „átiratának" homlokzati lámpását Jungfer Gyula szinte egy az egyben az II Caparra gúnynéven is ismert Niccolő Grosso saroklámpásának — eredeti funkciója szerint a firenzei palota fáklya- és szurokkoszorú-tartója — mintájára készítette el. A Batthyány-palota jó példát szolgáltat a stílusok keveredésére is: a lépcsőház lépesőkorlátai ugyanis már nem a reneszánsz, hanem a rokokó vasmű* ' 22 vesség hagyományait elevenítik föl. Gyakoribb volt, hogy a vasművesek a stílus és a technika alapos és általános ismeretében készült tervek után dolgoztak. Legtöbbször az építészek elképzeléseit követték, de a részletek, az alapanyag megválasztása, az alkalmazott technikák (például átbújtatás, szegecselés), a részletek kidolgozása (a levelek erezése, végük megcsavarása, a csipkézét vagy a bordák kiképzése), a felületkezelés módja révén a kovácsnak meghatározó szerepe volt a végső kialakításban. Példa erre a Petschacher Gusztáv-féle, Andrássy út 4. szám alatti Harkányi palota lépcsőkorlátja. Feketére festése után e rács kiálló részeit acélkefével lekefélték, így előtűnt a vas természetes ezüs-23 tos színe. A magyar műlakatosok leginkább a német reneszánsz vasműveket tekintették példának. Ezek jellegzetességei a síkdíszítmény-szerű csigák, a stilizált orsóvkágok, a geometrikus hálók, a többszörösen egymásba fonódó, pántolás helyett inkább hasítással és átbújtatással kialakított voluták ellapított végeiken koronként törökfejekkel, sárkányalakokkal vagy növényi elemekkel díszítve stb. Klasszikus példa ennek a stílusnak a felele -19 MINTALAPOK, 2 (1896) Fcm/Vasipar 3. füzet 26. lap; Uo., 3 (1897) Fém/Vasipar 1. füzet 47. lap, 2. ábra (kopogtató). 20 „...korunk vasművesei nem mindenben ragaszkodnak a szigorúan vett stílszerűséghez (•••) -A régi formák tanulmányozása, a reneszánsz stílushoz m ^ m &y hajlandóság és az egyre szaporodó technikai segédeszközök megteremtették a modern vasművesség stílusát is. " EDVI 1898. 72. p. 21 „ Utcai lámpás. Olasz munka a 15. századból Eredetije afirenzei Strozpd palotán van, hű mását ld. Budapesten, a Teréz körút 9. számú házon (Batthyány-palota)."EDVI 1897a. 47-48. p. (15. ábra);Jungfer-féle másolatáról: EDVI 1898. 80. p. és 123. kép. 22 ,Lépcsőrács rokokó stílusban." EDVI 1898. 80. p. és 123. ábra; A korlátrács Jungfer Gyula házi múzeumában őrzött példánya fennmaradt az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Ltsz.: 56.1047 23 EDVI 1898. 79. p. A mű 122. ábrája „lépcsőrács barokk stílusban" aláírással közli a képét; MINTALAPOK, 1 (1895) Fémipar 2. füzet. 15. lap. Lásd a színes tablók között.
