Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Sisa József: A neoreneszánsz Európában és Magyarországon — vázlatos áttekintés
Leo von KJenze: Känigsbau, München, 1826—1835 csolataiban keresendő, melyek keretében Klenze is Párizsban, Percier és Fontaine mellett töltötte tanulóéveit. A magyar neoreneszánsz építészet szempontjából külön jelentősége van, hogy Ybl Miklós 1840 februárjáról egy éven keresztül Münchenben tartózkodott, első kézből ismerkedve meg az ottani fejleményekkel.24 Az 1830-as és 1840-es években a neoreneszánsz számottevő korai alkotással jelentkezett Szászországban: 24 YBL 1956. 9. p. 25 MILDE 1981; KARGE 2001. 62-66. p. Lipcsében és még inkább Drezdában. A klasszicizmusból lassan átforduló stílusforma legjelesebb mestere Gottfried Semper volt, aki az első drezdai Opera (Erstes Hoftheater, 1838—1841) megtervezésével Európa számára példamutató alkotást hozott létre. Ismert személyes vagy intézményes kapcsolata ekkor Magyarországgal nem alakult ki; majd csak az 1860-as évektől oktat magyar fiatalokat a zürichi politechnikumban, például Freund Vilmost vagy a svájci származású, később Magyarországon alkotó Ray Rezső Lajost.2 Berlinben viszonylag későn nyert teret a neoreneszánsz, bár vele rokonítható vonások Karl Friedrich Schinkel egyes épületein és tervein is megjelentek. Az 1840-es és 1850-es években továbbélő schinkeli ha-Gottfried Semper: A% első OperaháZj Drezda, 1838—1841 gyomány szellemében azonban a klasszicizmus valamilyen kortalan változata valamint a félköríves stílus dominált, az igazi neoreneszánsz csak 1870 után kapott polgárjogot.27 A berlini Bauakademie mégis jelentős a magyar neoreneszánsz szempontjából, hiszen Friedrich Stüler és Richard Lucae keze alól olyan fiatal építészek kerültek ki, mint Szkalnitzky Antal, Unger Emil és Kolbenheyer Ferenc, majd az intézményben tanult 26 SISA 1996. 27 BÖRSCH-SUPAN 1977.
