Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Sisa József: A neoreneszánsz Európában és Magyarországon — vázlatos áttekintés

Hauszmann Alajos, Pártos Gyula és Lechner Ödön. Ezen építészek alkották nem sokkal később a magyar neoreneszánsz építészet tényleges derékhadát. Egy ideig a kortársak Magyarországon megkülönböztették a „berlini iskolá"-t, a „berlini renaissance"-ot, de végeredményben ez az áramlat a Zürichben vagy Bécsben végzett magyar építészek munkáival együtt a neoreneszánsz egyetemleges szintézisében olvadt össze. Bécsben a félköríves építészet kereteiben szintén megtalálhatók reneszánszos vonások, de ténylegesen a Kingstrasse 1857-ben meginduló kiépítése nyomán kay 29 • ** * pott lendületet a neoreneszánsz. Az új főútvonal mentén egyre sorakoztak a pompás köz- és magánépületek, melyek nagy befolyást gyakoroltak a magyar építészekre is. A Heinrich Fers tel és Theophil Hansen által művelt hellenizáló neoreneszánsz hatása felfedezhető egyebek közt Ybl Miklós 1860-1870-es években emelt épületein. Theophil Hansen tanári tevékenysége a bécsi Képzőművészeti Akadémián magyar szempontból ugyancsak számottevő, hiszen nála végzett egyebek között Czigler Győző, Fellner Sándor, Kallina Mór vagy a sokat alkotó vidéki építészek, Halmay Andor és Pákei Lajos. De általában is, a bécsi építészet példaadó hatását a politikai és kulturális közelség okán aligha lehet túlbecsülni. A reneszánsz megismerése, illetve megismertetése Magyarországon a reformkorban kezdődött. Nóvák Dániel építész és művészeti író ismeretterjesztő cikkek sorában mutatta be a magyar közönségnek a reneszánsz M / f • * ff f ' f 30 művészet jeles alkotásait és kiemelkedő személyiségeit. írásaiból nem maradt ki az építészet sem, amely témát rajzokkal is illusztrálta. így került a Hetilapok hasábjai közé a római Farnese-palota homlokzatrajza vagy reneszánsz-groteszk építészeti dekorációt ábrázoló lapok. Nóvák még nem használta a „renaissance" szót, helyette írásaiban a Vasari szóhasználatát idéző „képzőművészetek újjászületése" fordulat szerepel. Ezen időszak gyakorlati építészetében — szórvány jelleggel, a főbb stílusvonulatok alakulását egyelőre alig érintve — ugyancsak feltűntek (neo)reneszánsz jelenségek. Talán nem véleden, hogy a jelentősebb elképzelések — Hild József Palazzo Farnese, Róma. Novak Dániel írásának illusztrációja (Hetilapok, 1838.) y y • y y 31 és Pollack Mihály tervei — még papíron maradtak. Azonban néhány kisebb épület vidéken — egyebek közt Sopronban, Pápán vagy Kolozsváron — megvalósult formájában tervezője nyugat-európai, leginkább müncheni tájékozódásáról tanúskodik. A korai (neo)reneszánsz érdeklődés összefüggött a korszak egy sajátos tendenciájával, az úgynevezett kubusos stílussal is.32 Kagerbauer Antal: Városháza, Kolozsvár, 1842—1845 28 SISA 1996. 31 BIBÓ 1973. 29 WAGNER-RIEGER 1978. 32 KOMÁRIK 1981. 30 TÍMÁR 1989.