Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Vadas Ferenc: Neoreneszánsz a Rózsák terén
Kolbenheyer Ferenc: A. Protestáns árvaház szintenkénti alaprajzai, 1876 övpárkánnyal elválasztott emeleten téglaburkolatos. A masszív hatást keltő ház - amely önmagában alkotja a Rózsák tere északi térfalát — határozottan zárja le az elkészültekor jórészt még beépítetlen teret. Figyelmet érdemel az épülettípusra jellemző alaprajzi megoldás.10 Az egyeden bejárat a ház szimmetriatengelyében nyílik, folytatása az udvari kijárat. A hosszanti főfolyosó könnyű tájékozódást tesz lehetővé, továbbá valamennyi helyiség innen — és csak innen — közelíthető meg. Ha egy ugyanilyen rendeltetésű, vele egykorú vidéki épülettel vetjük össze, már elsőre meglepő a hasonlóság. A neoreneszánsz legjelentősebb hazai képviselője, Ybl Miklós gyulai Wenckheim-árvaháza ugyanekkor épült, szintén a bejáratra merőleges hossztengellyel, középfolyosóval, kéttraktusos helyiségsorral.1 Ez az ekendezés nemcsak a bentiakók számára praktikus, hanem azoknak is, akik ellenőrzik őket. Minden szint áttekinthető középről, ami megkönnyíti a felügyeletet. Nem vé-Kolbenheyer Ferenc: Protestáns árvaház, ma Evangélikus Kollégium, 1876 leden, hogy bizonyos más épülettípusoknál — pavilonrendszerű kórházaknál és laktanyáknál - is gyakran terveztek hasonló alaprajzot. Térben és időben legközelebb a szomszédban, a tér keleti oldalán. 1874-ben még csak a Szegényház állt a téren, amikor az Országos Kisdedvédő Egyesület a fővároshoz fordult, hogy adjon telket gyermekkertésznő-képezdéje (azaz óvónőképző intézete) számára. Ez az egyesület ugyan csak az előző évben jött létre, de a következőben összeolvadt a Kisdedóvó-intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesülettel, amely akkor már több évtizedes 12 múltra tekinthetett vissza. Ez utóbbi 1836-ban alakult, Brunszvik Teréz grófnő kányításával, aki 1828-ban az y* r • r r * r 13 * első magyarországi óvodát alapította Budán. Az óvodai intézmény elterjedésének egyik feltétele az volt, hogy legyen elegendő képzett óvó az országban. A terjesztő egyesület először Tolnán létesített óvónőképzőt, amely 1843-ban mintaóvodájával együtt Pestre költözött. A Valero (ma: Kürt) utcában egyemeletes klasszicista ház épült erre a céka.14 Az egyesület tevékenysége -részben az 1849 utáni kedveződen történelmi körülmények miatt — csak korlátozott lehetett. Az Országos 10 A ház eredeti alaprajza az épületben (ma Evangélikus kollégium) található. Ezúton is köszönöm Károlyfalví Zsolt igazgató úr szíves segítségét. A tervlap meglétéről Sajti Zsuzsa tájékoztatott, akinek szintén itt mondok köszönetet. 11 Alaprajzát ld. YBL 1991. 255. p. (V. F. szócikke uo.) 12 P. SZATHMÁRY 1887; MORLIN 1896; VÉGH 1937; DRASKOVITS 1940; TÓTH 2005. 95-104. p. 13 Attila utcai épületéről ld. HORLER 1955. 775. p. 14 Terve közölve: VADAS 2004. 316. p. 15 Még a kiegyezés évében is csak kb. 100 óvoda és feleannyi képzett óvó volt Magyarországon. Az „1867. évben az országban 97 kisdedóvó intézet állott fenn s ezekben a képző intézetből kikerült 45 okleveles és 8 oklevéllel nem bíró, továbbá 44 szakszerűen nem kézett kisdedóvó volt alkalmazásban." MORLIN 1896. 37. p.
