Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

Iában (a mai Sumenben, Bulgáriában) lelt menedéket. Itt érte a hír, hogy internálni akarják Kisázsiába. Mindent elkövetett, hogy ezt a számára igen előnytelen helyzetet elkerülje. Ha tudniillik a szultán országának távoli pontjára száműzik, akkor megnehezül kapcsolattartása mind hazájával, mind az emigráció többi részével, mind a magyar ügy érdekében mozgósítani kívánt nemzetközi közvéleménnyel. Kossuth tehát mindent megtett azért, hogy ne kelljen útrakelnie. Beadványokkal árasztotta el a török hatóságokat, s internálása esetén még az öngyilkosságot is kilátásba helyezte. Végül, mikor már elkerülhetetlennek látszott az utazás, beteget jelentett. Ma már eldöntetlen, hogy valóban beteg volt-e, vagy pusztán időt akart nyerni, s így kívánta megzsarolni a slampos török bürokráciát. A sumlai osztrák kémek mindenesetre azt jelentették, hogy Kossuth aligha él soká, hiszen úgy kellett kocsijához vinni. Az angol konzul is úgy ítélte meg, hogy testileg-lelkileg összetört ember a volt kormányzó. Ebben a lelkiállapotban került Kossuth Kisázsiába, s 1851 októberéig tartózkodott ott. Akkor az Amerikai Egyesült Államok kormánya érte küldte a Mississippi gőzfregattot, ami emigrációja új állomásai felé vitte őt. A reménytelenség érzete - legalábbis az Alkotmányterv szövegét olvasva - nem tartott sokáig. Kossuth megtalálta a