Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

nek, valamint egy emlék felállítása iránt netán meginduló mozgalomnál, és adakozásoknál kormányom tagjai részt ne vegyenek, s más magasabb állásban levő hivatalnokok és országos méltóságot viselő egyének is ettől tartózkodjanak. Adva az előterjesztés szerint elfoglalandó álláspont, miszerint törvénykezési úton semmi sem tehető, még az esetben is fenntartandó, ha az illető holt tetemének hazahozatalánál és az országban eltemétéséről lenne szó." Amikor a helyzet 1894 márciusában kezdett komollyá fordulni bizonyos értelemben nem kellett mást tenni, mint elővenni az irattárból az öt esztendővel azelőtt kialakított álláspontot tartalmazó dossziét. Wekerle Sándor miniszterelnök március 18-án találkozott a uralkodóval és - bár ismerte Ferenc József véleményét felvetette a közköltségen, ill. képviselőházi költségen való temettetést, továbbá a kormánytagok részvételének ideáját. A király ragaszkodott a már egyszer megfogalmazott álláspontjához és Wekerle alávetette magát az uralkodói akaratnak. A közvélemény erről mit sem tudott, s abban a hitben élt, hogy Kossuthot valószínűleg a legnagyobb állami tisztességgel helyezik majd örök nyugalomra. Mindeközben Kossuth állapota súlyosbodott. A sürgö-