Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)
Rainer M. János: Hazugságok és hamisítások Keletkezés, célok és módszerek - a Nagy Imre-per Fehér könyve
volna." Feltehetően ugyané "munkáscsoportok" kevesellték Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós börtönbüntetését, és tették fel a kérdést, hogy Kopácsi Sándort miért nem ítélték halálra. Ugyanők érdeklődhettek Vas Zoltán iránt, akinek "megbüntetését követelik". Azt már valószínűleg más munkáscsoportok kérdezték, hogy "ki ez a Szilágyi, akit halálra ítéltek" és hogy "Gimest miért ítélték halálra". Feltehetően megint más csoportok vetik fel, hogy "Nagy Imre elítélése csak útcsinálás Rákosi visszatéréséhez", és ők vontak párhuzamot Rajk és Nagy Imre pere között, s emlegették fel, hogy a párt megígérte az előbbi temetésén, hogy politikai perekben nem lesz többé halálos ítélet. Azt a véleményt, hogy mindez a Szovjetunió nyomására történt, már csakis az ellenséges propagandára lehetett visszavezetni. A válaszadásra kidolgozott öt pontos javaslat 4. pontja szerint "a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a párt Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársaiból kialakíQ tott bizottság szerkessze meg a Fehér Könyv V. kötetét." Sem a javaslat elfogadását tartalmazó határozat, sem az említett munkabizottság - valószínűleg Szirmai vezette, mint addig - tagjainak névsora nem került elő. Ellenben rendelkezésre áll a PB azon határozata, amely a tördelt levonat korrigálásáról szól: a magas korrektori testületben 3 KB titkár (Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György) és a miniszterelnök (Münnich Ferenc) foglalt helyet. Valamennyien természetesen a PB tagjai. 9 Július elején a kötet már javában készült, sőt talán kisebb, nem kívánatos információk ki is szivároghattak, mert a PB Biszku Béla belügyminiszter javaslata alapján szükségesnek tartotta megbízni "Kállai Gyula elvtársat, vizsgálja meg, hogy a kiadványok, plakátok, általában a sajtótermékek őrzése a Széc7) Ugyanott 80-83. oldal 8) Ugyanott 84. oldal. 9) Magyar Országos Levéltár 288/5/87. o.e. Jegyzőkönyvi részlet a PB 1958. július 22-i üléséről, 9. oldal.
